XIV. Európa Jövője Nemzetközi Gyermektalálkozó

   Tizennegyedik alkalommal került megrendezésre az Európa Jövője Egyesület főszervezésében július 3. és 10. között a 14. Európa Jövője Nemzetközi Gyermek- és Ifjúsági Találkozó, a „Csiperó“ Kecskeméten. Mézes Rudolfnak, a CSEMADOK országos alelnökének köszönhetően a mátyusföldi gyermekek és kísérő pedagógusok is részt vehettek a nagy múltú Csiperó fesztiválon, és a határon túli óvónők „Csillagszemű“ Szakmai Táborában. Bizonyára sokak számára ismeretlenül hangzik ez a két név. De lássuk csak mit is takarnak pontosan!?

   Az Európa Jövője Egyesület 1990. szeptember 29-én azzal a céllal alakult, hogy a kecskeméti gyermekeket megismerteti Európa gyermekeivel a gyermektalálkozók során. Az alapötlet egyszerű volt, a kontinens országaiból gyermekeket hívnak meg, akiket kecskeméti iskolák látnak vendégül. A külföldi gyerekek családoknál laknak, majd a következő évben a külföldi csoportok hívják viszontlátogatásra vendéglátóikat. A gyermektalálkozókra érkező külföldi csoportoktól csupán annyit kér az egyesület, hozzanak magukkal nyelvi nehézségek nélkül átadható ajándékot, zenét, táncot, olyan műsort, mely megismerteti kultúrájukat másokkal. Így nőtt fel Csiperó, a gyermektalálkozók kedves figurája, akit ma már Európa szinte minden pontján ismernek és szeretnek. Az eddigi találkozók során több mint 17 000 gyermeket láttak vendégül Európa 45 országának mintegy 180 településéről. A találkozókra Európán kívülről is érkeztek már vendégek: Koreai Köztársaságból, Japánból, Izraelből, az Amerikai Egyesült Államokból, Kanadából, Ausztráliából, Kelet-Szibériából, az ír-tengeri Man-sziget fővárosából és Indiából.

   Ezen rendezvény több hónapos előkészületet igényel, amely mintegy 400 felnőtt és önkéntes óriási összefogásának eredménye. Az idei fesztiválra 21 ország 31 településéről érkeztek gyermek- és ifjúsági csoportok, amelyek a hagyományokat követve a fesztivál ideje alatt minden nap felléptek. Az első csoportok táncprodukciói a nyitó esten, vasárnap 18 órától voltak láthatóak, ezt követően hétfőtől délután négy órától mutathatták be kulturális programjaikat a főtéri színpadon. A nyitó ünnepségen ebben az évben a zsigárdi Napsugár Gyermekcsoport képviselte a felvidéki magyarságot. Fellépésük a hagyományápolást jelképezte, tudatosan vállalva a magyar kisebbség kultúrájának megőrzését és átadását az újabb generációk számára. Mézes Rudolfnak köszönhetően nemcsak Kecskemét felvidéki testvérvárosának, Galántának gyermekcsoportja jutott el a fesztiválra, hanem a környék magyarlakta kistelepülései gyermekeinek és pedagógusainak is alkalmat teremtett a bemutatkozásra már a 90-es évektől visszamenőleg.

   Már hagyomány, hogy az egy hétig tartó rendezvény hivatalos megnyitója alkalmával a mindenkori polgármester szimbolikusan átadja a rendezvény idejére, egy teljes hétre a város kulcsát a gyermekeknek. Ebben az évben a zsigárdi Császár Lilla, a rendezvény legfiatalabb résztvevője, egy angliai kisfiúval vehette át a kulcsot.

   A kísérő programok köre évről-évre bővül, így idén sem volt hiány belőlük. A gyermekek és kísérőik részt vehettek sárkányhajózáson és buborékvarázs-vízishow bemutatón, láthattak tűzzsonglőröket, árnyjátékot és árnyékfestést, hallhattak fúvószenekar bemutatót és közösen elkészíthették Kecskemét ékességét, a sárgabarack lekvárt.

   Továbbá részt vehettek egy lovasprogramon a Varga-tanyán, és nem utolsó sorban egy izgalmas látogatáson a Mercedes-gyárban.

   A határon túli magyar óvónők „Csillagszemű“ Szakmai Táborát a Csiperóhoz szorosan kötődő, de azon belül mégis önálló találkozóját már 13. alkalommal rendezték meg Kecskeméten. Évről-évre egyre nagyobbá és összetartóbbá válik a határon túli óvónők csapata, ahová elsősorban Erdélyből, a Felvidékről, a Vajdaságból érkeznek óvónők. A felvidéki óvónőket Papp Zsuzsanna, a királyrévi alapiskola és óvoda igazgatónője, valamint Erdélyi Katalin és Benkő Ibolya óvópedagógusok képviselték, akik a találkozó ideje alatt speciális, összetett programokon vehettek részt. Délelőttönként a Ferenczy Ida Óvoda árpádvárosi tagintézményében nagy szakmai tudással rendelkező, a gyermeknevelést hivatásuknak tekintő pedagógusok vezetésével az óvópedagógia gyakorlati módszertani kérdéseivel ismerkedhettek, bemutató foglalkozásokat tekinthettek meg, majd közösen értékelték a tapasztalatokat, elsajátíthatták a foglalkozások során használt segédeszközök készítésének fortélyait újfajta módszerekkel és ismeretekkel gazdagodva. Kézműves foglalkozásokon ismerkedhettek meg a magyar népi hagyományokkal, többek között a nemezeléssel, agyagozással és a kollázs-technikával a Szórakaténusz Játékmúzeum és Műhelyében. Esténként a gyermektalálkozó kulturális programjai felejthetetlen élménnyel gazdagították az ott töltött napokat, lehetőséget nyújtva a kialakult új barátságok elmélyítésére és kötetlen szakmai tapasztalatcserére.

   A találkozó a nemzetköziség, a tolerancia, a felnövekvő generációk iránti elkötelezettség jelképe.

Köszönjük!

Benkő Ibolya