Az első havazással sokszor már ősszel beköszönt a tél, a nyirkos, lucskos idő. Korán sötétedik, kevesebb időt tölthetünk a szabadban. Vajon mennyiben befolyásolja ez a közérzetünket, általános egészségi állapotunkat?
Egészségünk ellen leggyakrabban a meghűléses betegségek intéznek támadást. Az egészségnek minden időszakban fontos alappillére a megfelelő táplálkozás és testmozgás, a körülményektől függően azonban ezek változnak. Télen hajlamosabb az ember a letargiára, depresszióra és bőrünk is különleges igénybevételnek van kitéve. Az sem mindegy hogyan öltözködünk a nagy hidegben.
A bőr és haj egészsége
Ahogy hűlnek a napok, egyre szárazabb a bőr, ne sajnáljuk tőle a hidratálókrémeket, melyek nemcsak szebbé, de ellenállóbbá is teszik. A legfontosabb az időjárás viszontagságaitól való védelem. A szobák száraz melege és a nyirkos hideg szél, egyaránt szárítja, igénybe veszi a bőrt. Ha tartósan a szabadba készülünk, kicsit zsírosabb krémet kenjünk, éjszakára a jól felszívódó hidratálók valók, amelyek nem akadályozzák a bőr légzését. Ha mégis kifújta volna a szél a bőrt és kicserződött, a legegyszerűbb gyógyszertári vazelin nagyon jótékony hatású. Persze a zsíros krémek fölvitelét akkorra kell időzíteni, amikor nem kenünk össze semmit. Bőrünket és körmünket időnként vegyük szemügyre, mert akár száraz, akár foltos, az vitaminhiányt jelezhet. A szolárium és kvarclámpa valósággal felvidít minket fényével, de a bőrt is felüdíti és gyógyítja. Vigyázzunk, mert túlzott használat nem egészséges, és sokakban visszatetszést kelt a szoláriumos sárgás-barna bőrszín, mert természetellenesnek hat, főleg télen.
Öltözködés és fagyásveszély
A mínuszok idején különösen oda kell figyelni az öltözködésre tetőtől talpig. A sapka és kalap viselése nemcsak a közvetlen védelem miatt fontos, hanem azért is, mert a fejbőrön keresztül történik az egész test hőleadásának csaknem harmada. Sokan óvva intenek a hajhagymák megfázásától és emiatt a hajhullástól is, de erre nincs bizonyíték. A fülekre, különösen a fémmel érintkező, fülbevalósokra azonban vigyázzunk, nehogy megfagyjanak. Különösen a szabadtéri tevékenység idején fontos a réteges, fölösleges izzadást kiküszöbölő, mégis lehetőleg kívülről vízhatlan ruházat. Az izzadt bőrfelszín hőleadása sokkal nagyobb a szárazénál és szélsőséges esetben könnyebben meg is fagy. A kesztyű is azért fontos, mert a kis testrészek nagy relatív felületükkel hamarabb megfagynak. A kötött kesztyű nem védi igazán az érzékeny bőrt a széltől. Ne hordjunk szűk lábbelit, ruházatot, kesztyűt, mert ez rontja a vérellátást és nem hagy helyet a szigetelő levegőrétegnek a bőr és a ruházat között. Különösen a kisgyerekekre kell odafigyelni, hogy nem fogdossanak, nyalogassanak meg jóval fagypont alatti fémtárgyakat, mert odaragadnak, és fagyási sérüléseket szenvednek, de a felnőttek sem mindig gondolnak rá, hogy bár a tárgyak hidegen és melegen ugyanúgy néznek, azért nagy hidegben még okozhatnak fagyást. Fagyás előtt a végtag nagyon fázik, az érzés akár fájdalomig fokozódhat, majd érzéketlen lesz, a bőr elsápad, megdagad, felhólyagosodik. Nem csak nagy hidegben, már + 6 °C-nál is bekövetkezhet fagyás gyenge vérellátottságú testrészeken, különösen gyerekeknél, időseknél vagy érszűkületes betegeknél. A kisebb fagyások felengedés után égési sebekhez hasonlóan viselkednek. A bőr felszíne elhal. Szerencsére a fagyások nagy része csak felszíni és kis területet érint, így nyom nélkül gyógyul.
MUDr. Czellárik Mária, Vágsellye