Pár nappal a 2016. március 5-i parlamenti választások előtt rovatunkban röviden szemügyre vesszük a választások aktuális törvényes szabályozását, és megvizsgáljuk, hogy történt-e e téren az utóbbi időben olyan törvénymódosítás, mely közvetlenül érintené az olvasókat.
Szavazati jogunk gyakorlásának feltételeiről a 180/2014 Z.z. számú törvény rendelkezik, mely 2015. július 1-től egységesítette a szavazati jog gyakorlásának szabályait mind a parlamenti, az Európa parlamenti, köztársasági elnöki-, helyhatósági választásokkal, valamint a referendummal kapcsolatban is. Eddig az egyes választásokra vonatkozó szabályokat külön – külön jogszabály határozta meg, 2015. július 1-től viszont a választási szabályokat egységesen a nevezett törvény meglehetősen terjedelmes hangzásban tartalmazza és fekteti le.
A választásokra vonatkozó alapelvekben lényeges módosítás nem történt; a választások továbbra is általános egyenrangú közvetlen szavazati joggyakorlással történnek titkos szavazással. A parlamenti választásokon minden olyan szlovák állampolgár leadhatja a voksát, aki legkésőbb a választások napján betöltötte a 18. életévet, és szavazati jogának gyakorlását nem szegi semmilyen törvényes akadály (személyi szabadságjog törvényes korlátozása a közegészség védelme érdekében, szabadságvesztés letöltése súlyos bűncselekmény elkövetéséért vagy jogképességtől való megfosztás).
Fontos változásnak minősíthető a választásokon résztvevő politikai pártok és politikai mozgalmak részére, hogy az eddig működő központi választási bizottság helyett létrejött az ún. Állami Bizottság, mely a Belügyminisztérium alá tartozó állandó állami szervként a politikai pártok finanszírozását hivatott felügyelni.
A választópolgárok számára általános tudnivaló, hogy a választások napja szombat, és hogy a szavazóhelyiségek reggel 7:00-től este 22:00 óráig lesznek nyitva. Ez az időpont egységesen vonatkozik majd valamennyi választásra, amennyiben a helyi viszonyokra való tekintettel az adott település polgármestere nem hirdeti ki a választások max. 2 órával korábbi kezdetét. Egységesítésre kerültek a szavazócédulák is, melyeken minden esetben már csak „karikázni” fogunk. A parlamenti választások esetében maximum négy preferencia szavazatot (négy „karikát”) adhatunk le, ezzel az általunk kiválasztott pártlistán legfeljebb négy jelöltet részesíthetünk előnyben. Ha egyáltalán nem élünk a karikázás lehetőségével, kevesebb karikát adunk le, vagy tévedésből esetleg négynél többet, az adott pártra vonatkozó szavazatunk a törvény értelmében akkor is érvényesnek számít.
Napokban minden háztartásba kézbesítve lesznek a választásokról szóló információk, ezeket a községek már csak háztartásonként fogják kiküldeni. Olvassuk át őket figyelemmel! A szavazóhelyiségben ne feledjük, hogy minden választónak törvényből kifolyólag alá kell írni a választói névjegyzékben, hogy átvette a szavazócédulát és a borítékot. Miután leadtuk a szavazatunkat, kötelesek vagyunk a fel nem használt illetve a rosszul kitöltött szavazólapokat az arra külön kijelölt és lepecsételt urnába helyezni. Fontos tudni, hogy ennek a kötelességnek a megszegése és a szavazólapok megőrzése szabálysértésnek minősül, mely esetében az adott járási hivatal 33,- EUR összegű büntetés szabhat ki a szabálysértő választóra. Szintén szabálysértésnek minősül, ha a választó nem tartja be a választási helyiségben való rendfenntartásra kiadott utasításokat, ez a szabálysértés egyaránt 33,- EUR összegű büntetéssel sújtható.
Ez a jogi tanácsadás nem teljeskörű; a korlátozott kérdésfeltevés, valamint a szűkös terjedelmi korlátok folytán nem minden esetben alkalmas az adott probléma mindenre kiterjedő megválaszolására, valamint a teljes jogi vélemény kialakítására. Ennek következtében sem a szerkesztőség, sem pedig a választ adó ügyvéd nem vállal teljeskörű felelősséget az adott jogi tanács gyakorlatban való felhasználásáért. A felmerült jogi problémájával kapcsolatos végső döntése előtt mindenképpen konzultáljon jogi képviselőjével.
Mgr. Kőrösi Ildikó, ügyvéd
Tel.: 0908 468 260
0,50 € x 12 szám = 6 €/év
Aktuális számunk
