Vágai harangok

   A harang, harangszó évszázadokon keresztül hozzátartozott a vallásos emberek életéhez, mélységes tiszteletet váltott ki bennük. Szavuk Isten hívását, szólítását jelenti, Isten dicsőségét hirdeti és imádságra, áhitatra szólít.

   A vágaiak ebben is hagyománytisztelők. A szertartásoktól és a halálesetektől függetlenül naponta háromszor szól a harang. A hajnali 6 órakor a kisharang, a déli 12 órakor a nagyharang és az esti 18 órakor a kisharang hallható. Az idősek mindhárom harangszó hallatán keresztet vetnek, és elimádkozzák az Úrangyalát, az esti Úrangyala után még a megholtakért is imádkoznak.

   A hétköznapi misére kétszer, a vasárnapira háromszor harangoznak. A vasárnapi misére a hívogató: az első és második harangszó félóránként szól, a misekezdéskor pedig a beharangszó. A haláesetet hírül adó harangszóból még ma is tudni lehet, hogy férfi vagy nő az elhunyt, mert „két verset húznak a nőnek, hármat a férfinak''. Távol lakó vágaiaknak hirdetőt és temetést harangoznak.

   Az országszerte szokásos harangozás vihar közeledtével, Vágán is gyakorlat volt. A vágaiak úgy mondják: „felhők elejbe harangoznak''. Az idősebbek emlékezetében úgy élnek ezek az alkalmak, hogy a harangzúgás szétoszlatta a fekete fellegeket, és a vihar elkerülte a falut. Évente kétszer harangoznak éjfélkor is. Az egyik, mint minden más katolikus templomban a karácsonyi éjféli misére hívó harangszó, 10 percig mindhárom haranggal. A másik viszont Péter-Pál napján éjfélkor, fél óra hosszat harangoznak mindhárom haranggal. Ez a szokás még ma is él. Azt mondják az emberek az éjféli harangszó hallatán: most szaggatja fel a gabona gyökereit (a harangszó). Mások viszont: pattognak a gabonaszemek. Végül is mindkettő a gabona érésére utal. Azaz kezdődhet az aratás.

   Az utóbbi években június 4-én, 16 óra 30 perctől 10 percen át tart a harangzúgás mindhárom haranggal, emlékeztetőül az igazságtalan trianoni békediktátumra.

   A vágai katolikus templom tornyában három harang lakik. A 15 öl magas toronynak a közepén helyezkedik el a sárgarézből készült nagyharang, amely a győri Jáki Sándor Teodóz bencés atya közbenjárásával készült, Magyarországon.

   A Szent Miklós-harang alsó átmérője 79 cm. A nagyharang felső pártázatán gazdag virágdíszítés fut körbe, s palástján az öntött felirat: ,,SZENT MIKLÓS PÜSPÖK LÉGY PÁRTFOGÓNK ISTENNÉL! KÉSZÍTETETT KÖZADAKOZÁSBÓL VÁGA, 1926''. Az alsó pártázatán: ,,VÁGA - ÚJRAÖNTVE 2002''. Így a templomunk patrónusának a hangja, minden nap végigszáll a falu felett.

   A templom tornyának a nyugati oldalán található a középharang. A Szent Flórián-harang alsó átmérője 64 cm, és a nagyszombati harangöntő műhelyben készült. Az árvizek és tűzvészek ellen védő szent a középső harang palástján, római katonaruhában, égő házzal van ábrázolva, melyre dézsából önt vizet. A dombormű alatt a harang öntött felirata: „SZENT FLÓRIÁN OLTALMAZZAD KÖZSÉGÜNKET!''  Az alsó pártázat felirata: „ÖNTÖTTÉK FISCHER TESTVÉREK NAGYSZOMBAT''.

   A Csincsa nevű falurészen az 1825. év nagy vágai tűzvész és árvíz emlékére, 1827-ben Szent Flórián-szobrot állítottak a községünk védőszentjének.

   A harmadik harang a kisharang, amellyel községünkben már 160. éve, hajnalkor és este harangoznak; ezt használják esti közös imádkozás, vallásos összejövetel alkalmával is. A régi időkben kézi erővel, kötélen húzták a harangot a kórusról, az 1980-as évektől a templom mindhárom harangja elektromos meghajtású lett, a sekrestyéből vezérelve.

   A kisharang alsó átmérője 49 cm, és a torony keleti oldalán helyezkedik el. A kisharang palástjának az egyik oldalán a golgotai jelenet látható: a megfeszített Krisztus, a kereszt alatt édesanyja Mária, és János apostol. A másik oldalon: Szent Mihály arkangyal, az égi seregek vezetője öli a sárkányt.

   A felső pártázat latin felirata: ,,FRANC ZATKOVICS PAROCHO A. 1853. RUPTA, REVIXI, SUB''.  Latin felirata magyarul így hangzik: „Megrepedt, majd 1853-ban megújíttatott, Zatkovics Ferenc plébánossága alatt''. Zatkovics Ferenc 1851. május 20-ától 1886-ig volt Vága község lelkipásztora.

   A temetőben található kézi húzású lélekharangnak az a faladata, hogy a ravatalozótól a sírig kísérje hangjával az elhunytat utolsó földi útjára.

   Vágai temető lélekharangjának az alsó átmérője 44 cm. Palástján az öntött latin felirat: „REQUIESTANT IN PACE''.  Latin felirata magyarul: ,,Nyugodjék békében''. A lélekharang palástján Szent Mihály arkangyal szárnnyal van ábrázolva, harci öltözékben, karddal és pajzzsal, lábánál a legyőzött sárkánnyal (a Sátán megtestesítőjével). A magyar néphagyományban Szent Mihály ott van a haldoklók mellett, segít itthagyni a földi világot, átkíséri a lelkeket a túlvilágra.

   A Szent Mihály-harangot 1949-ben, az akkori plébános, Andrásfay Ödön készíttette a nagyszombati Fischer testvérek harangöntő műhelyében. Szocializmusban használatlan, a haranglábon felszentelve 1990 őszén.

   A hajnali harangszó eredete a 15. századba nyúlik vissza. Az esti Úrangyalára való harangozást az 1309. évi udvardi zsinat már régi szokásként említette. A 16. században átmenetileg kiment a divatból, de a jezsuiták felújították. A déli harangszó a török felett aratott 1456. évi nándorfehérvári magyar győzelem emlékét hirdeti az egész katolikus világban.

   Ezért is ne hagyjuk veszni harangkultúránkat, hanem szeressünk nemzeti és keresztény örökségünk ezen különleges, zengő alkotásait.

Farkas Róbert, Vága
(forrás: Józsa Mónika: Vága község népi vallásossága)