Üzenet a szlovákiai magyar iskolákba

   Úgy vélem, hogy ma, a XXI. században, senkinek sincs már olyan magyarságot megmozgató varázspálcája, mint volt annak idején egy gömöri költőnek és lapszerkesztőnek. Mács József szavaival élve: „Az ízig-vérig gömöri Pósa Lajosunk felbecsülhetetlen értékű munkájához kapcsolható az a máig fölülmúlhatatlan nemes következmény is, hogy azok, akik eredetileg a budapesti német iskola által vélték biztosítottnak gyermekük neveltetését, a Pósa versek hatására több mint harmincezer gyermeket írattak át a magyar iskolákba. Régi dicsőségünk......“ folytathatnánk. A múlton való kesergés vagy vágyakozás helyett a mi feladatunk, hogy üzenetként fogalmazzuk meg célkitűzéseinket és mindennapi feladatainkat.

   Mi hát a szlovákiai magyar iskola feladata a XXI. században?

   Bizony, sokszor szinte a varázslat! Mert az oktatás mellett egyre több nevelési feladat hárul a pedagógusra. Az iskola feladata, hogy a nehéz körülmények, a tanulói és szülői motiválatlanság, illetve túlzott elvárások ellenére minőségi oktatást és nevelést tudjon nyújtani. Ha nehézségek árán is, de eredményeiben ne maradjon el a szlovák iskolák színvonala mögött, amit eddig is értékként mutatott fel. A pedagógusok felkészültsége, állandó művelődése, képzése és önképzése és emberi hozzáállása a záloga annak, hogy a szlovákiai magyar iskolákból egészséges nemzeti identitással, biztos anyanyelvi és tárgyi tudással rendelkező, az évszázadok során megteremtett értékeinket tisztelő, hagyományainkat tovább éltető sikeres ifjú emberek kerüljenek ki, s lépjenek a munka világába.

   A pedagógus szakmai és emberi tudással felvértezve azon munkálkodik, hogy hozzásegítse az ifjú embert tehetsége ígéretének sokszoros beteljesítéséhez. De ehhez, kedves tanulók és diákok, a ti szorgalmatok is kell! 

   Nemes példaképeket láthattatok magatok előtt a most zárult Riói Nyári Olimpiai Játékokon is. Ha nemzeti büszkeségünk mellett odafigyeltetek a nyilatkozatokra is, hallhattátok, hogy a sportolók és az edzők nemcsak a tehetséget, hanem a kitartó munkát, a szorgalmat, a cél érdekében való lemondást és küzdelmet hangsúlyozták. Ezt az elszántságot kövessétek mindennapi munkátokban: a tanulásban.

   Minden tanév újabb és újabb feladatokat jelent. És nemcsak a gyermekek és a pedagógusok, de a szülők számára is. Szükség lesz, tisztelt szülők, a figyelmükre, a türelmükre, a példamutatásukra. A közös munka során a partneri együttműködés a legfontosabb. Ez adhat gyermekeinknek olyan hátteret, alapot, amely fejlődésüket biztosítja, a tehetségüket felszínre hozza, személyiségüket harmonikussá teszi. Bízunk benne, hogy a szülők és az iskola egyet akarva és egymást segítve meg tudja valósítani elképzeléseit ebben a tanévben is!

   S hőn óhajtjuk, hogy a helyi közösség, a fenntartó, a helyi önkormányzat, a magyar civil és politikai, illetve kulturális szervezetek, a történelmi egyházak az iskolával karöltve segítsék az intézményi fejlődést, a közösség továbbjutását.

   Kívánjuk, hogy a 2016/2017-es tanév sikeres legyen, hozzon megelégedettséget a szülőknek, pedagógusoknak, diákoknak egyaránt. Ehhez kívánunk jó egészséget, kitartást, nem lankadó munkakedvet, és hogy megmaradjon az isteni gondviselésbe vetett hitünk!

   Illő és ildomos, mi pedig kedves kötelességünknek érezzük, hogy Hanváról Tompa Mihály szavaival szálljon a biztatás és jókívánságunk a szlovákiai magyar iskolákba:

„Termett ez a dűlő, mező,
Majdcsak felszűl az esztendő!
Adjon Isten a magyarnak:
Többnél többet, jobbnál jobbat!“

Szívemből kívánom!

Sebők Valéria,
Kulcsár Tibor-díjas nyugalmazott pedagógus, Rimaszombat