Újév napján nő nem mehetett vendégségbe, mert úgy hitték, hogy az nagy szerencsétlenséget hoz a házhoz, és abban az éven egy borjú sem születik. Újévkor, ha először gyerek vagy ember megy a házhoz, akkor jó esztendő lesz. Ezt a szokást máig tartják: újév napján korán reggel a férfinak kekk elsőként boldog újévet kívánni.
Háromkirályok napján /január 6-án/ a római katolikus szentmise után a pap két ministráns kíséretében átment a szemben lévő katolikus iskolába, ahol megáldotta az iskolát, az ajtófélfára pedig krétával felírta a G+M+B /Gáspár, Menyhért, Boldizsár/ betűket és az aktuális évszámot. Házszentelésre csak a tulajdonos külön kérésére került sor.
A háromkirályok napjával kezdetét vette a farsangi időszak, amely elsősorban a házasságkötések időszaka volt, de ekkor több mulatság megrendezésére is sor került. Farkasdon pocita néven emlegetik az olyan mulatságokat, amelyeket egy-egy nagyobb baráti körben valakinek a házánál tartottak. A pocitán citerazene szólt, s általában egy zenész szolgáltatta a talpalávalót. A farkasdiak szívesen és szépen tudnak mulatni.
A farsangi időszakban a táplálkozás is bőséges volt. Farsangutolján bablevest, azaz tarkaborsólevest kolbásszal vagy füstöl csülökkel és takartot főztek, és ekkor sütötték a siskát . A farsangvégi mulatságokon a zenészek megrendezték a bőgőtemetést.