Törvénybe ütköző-e a székely zászló kitűzése?

   A romániai Kovászna megyében már lassan egy éve zajlik egy szimbolikus állóháború a székely zászló körül, a korábbi prefektust is emiatt váltották le hivatalából. A történelmi zászló használatának joga az erdélyi magyarok szívügye, ezért érthető, hogy szolidaritásból sok önkormányzat kitűzte a székely zászlót először Romániában, majd Magyarországon és az utóbbi hetekben itt Szlovákiában is. Nálunk azok a települések csatlakoztak a kezdeményezéshez, melyeknek testvértelepülésük van a Székelyföldön, ennek ellenére a szlovák állami szervek az erdélyiekhez hasonlóan nem tanúsítanak túl nagy megértést az ügyben. Ezt az alábbi kérdés tanúsítja, mellyel néhány nappal ezelőtt a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala mellett működő Jogszegélyszolgálat munkatársaként keresett meg Hrubík Béla, Ipolynyék község polgármestere, miután kitűzte a községi hivatal épületére a székely zászlót: „Tegnap két rendőr keresett meg hivatalosan és a belügyminisztérium üzenetét tolmácsolták, hogy azonnali hatállyal távolítsam el a székely zászlót a hivatal homlokzatáról. Természetesen ellenőrizték, hogy a szlovák állami lobogó ki van-e tűzve (ezzel nincs probléma). A kérdésem, hogy törvénybe ütköző-e a zászló kintléte?

   Véleményem szerint a székely zászló kihelyezése a leírt körülmények között nem minősíthető törvénybe ütközőnek. Szlovákia területén részletes törvényi szabályozás csak a szlovák állami lobogó és zászló használatára vonatkozik (a 63/1993 sz. többször módosított törvény a szlovák állami szimbólumokról és azok használatáról), más zászlók használatát bizonyos helyszíneken csak néhány törvény korlátozza, azonban ezek is csak más államok vagy azok elődeinek zászlóira vonatkoznak (pl. hajókon vagy nyilvános testnevelési-, sport- és turisztikai rendezvényeken). Természetesen arra mindig ügyelni kell, hogy a zászló kihelyezését ne lehessen az extrémizmus valamely bűncselekménynek minősülő formájaként értelmezni, melyeket tételesen a Büntető Törvénykönyv 140a §-a sorol fel. Ezek közé tartoznak többek között az alapvető jogok és szabadságok elnyomására irányuló csoportok támogatása és népszerűsítése, „szélsőséges anyagok” használata, készítése, terjesztése, birtoklása. A székely zászlóra azonban nehezen lehetne szélsőséges nézeteket hirdető csoport szimbólumaként tekinteni, hiszen éppen ellenkező jelentése van: a székelyek szabadság-jelképéről lehet beszélni.

   A fentiekre való tekintettel azt tanácsolom, hogy amennyiben az illetékes szervek bárkit felszólítanak a székely zászló eltávolítására, kérjen indokolást, milyen okból kifolyólag teszik ezt, hiszen álláspontjukat sokkal nehezebb megvédeni, mint megtámadni. A székely zászló kihelyezése ugyanis a nemzetközi egyezményekre hivatkozva adott esetben indokolható. Példának elsősorban a Keretegyezmény 5/1 és 17/1 cikkét idézném:

5/1: A Felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy támogatják a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek számára kultúrájuk megőrzését és fejlesztését, úgyszintén identitásuknak, nevezetesen vallásuk, nyelvük, hagyományaik és kulturális örökségük megőrzésének feltételeit.

17/1: A Felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy nem akadályozzák a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyeket azon joguk gyakorlásában, hogy szabadon és békésen határokon átnyúló kapcsolatokat hozzanak létre és tartsanak fenn olyan személyekkel, akik törvényesen tartózkodnak más államokban, kiváltképpen olyanokkal, akikkel etnikai, kulturális, nyelvi és vallási identitásukban osztoznak, vagy kulturális örökségük közös.

Mgr. Szekeres Klaudia, ügyvéd
(Tel.: 0914-240723, 031-7796006)