Tőkehúzás Farkasdon

   A farsangot követő böjti időszak első napjához kapcsolódik egy érdekes farsangzáró helyi szokás, a tőkehúzás. A tőkehúzás Farkasdon minden életben létezett. Ez az érdekes szokás a mai napig nyomon követhető.

   A tőkehúzást általában megelőzi az egy héttel előtte rendezett találkozó, ahol a farsangjárás résztvevői elkészítik jellegzetes öltözeteiket. Fiatal legények, házasemberek, de idősebb férfiak is tagjai lehetnek a csoportoknak. Hamvazószerda reggelén, a helyi hagyományokat hűen megőrizve, elindulnak a tőkehúzók házról házra. A menet élén az első dorongulló megy, utána pedig a menyasszony a vőlegénnyel, őket a harmónikás kíséri. Majd a tyúkkosaras és az írnok következik. A tőkehúzó és a hátulsó dorongulló zárja a sort. Az első dorongulló benyitva a kapun, utat készít a menyasszonynak és a vőlegénynek, akik az udvarba lépve a harmonikaszóra táncra perdülnek. Közben a tyúkkosaras elfogadja a háziak ajándékát /tojás, bor, szalonna, kolbász, pénz/, az írnok pedig egy jegyzetfüzetbe bejegyzi a kapott javak listáját. A tőkehúzó mellettük mókázik, a földön hempereg, a dorongullók energikusan löknek rajta a botjukkal, közben nagyokat rikkantanak, huhognak, botjaikkal csörögnek.

   A tőkehúzók még ebéd előtt befejezik útjukat, és visszatérve kiindulópontjuk helyére, leveszik álarcaikat, megpihennek, majd előkészülnek az esti mulatságra, a pocitára. Ennek az eredeti célja a kapott javak elfogyasztása volt. Hagyományosan citerazenére mulattak, amelyet később felváltott a tangóharmonika.

Danter Izabella: Farkasd néprajza /részlet a  Farkasd község monográfiájából/