Tartási kötelezettség az elvált házastársak között

   Miután elváltam, nehéz anyagi helyzetbe kerültem, emiatt kénytelen voltam szociális segélyért folyamodni. Annak ellenére, hogy volt férjem anyagi helyzete sem rózsás, a segélyt csak azután kaphattam meg, hogy bírósági úton tartásdíjat követeltem volt házastársamtól. Szerencsére a segély folyósításához nem kellett megvárnom a per végét, de mi értelme az egésznek, ha egyértelmű, hogy nem lehetek sikeres a perben?

   Teljesen egyetértek a felvetett kérdéssel, mert sajnos egy olyan hibás gyakorlatról van szó, amely feleslegesen terheli az érintett feleket valamint a bíróságokat is. A szociális ügyekkel foglalkozó hivatal gyakorlatát azért tartom hibásnak, mivel az érvényes jogszabályok szerint nem lenne kötelező a bírósági indítvány beadása, de mivel enélkül nem hagyják jóvá a segélyt, az elvált férfiak és nők kénytelenek igazodni a sokszor logikátlan követelményhez, hogy minél hamarabb megkaphassák az állami támogatást, hiszen nehéz szociális helyzetben senkinek sincs veszteni való ideje és pénze. Foglaljuk azonban össze az elvált házastársak tartási kötelezettségére vonatkozó főbb szabályokat, melyek természetesen akkor is érvényesek, ha nem a szociális segély miatt kér tartásdíjat az elvált férj/feleség:

   Ha a házasság felbontása után az elvált házastárs nem képes eltartani magát, követelheti, hogy volt házastársa képességeitől, lehetőségeitől és vagyoni helyzetétől függően hozzájáruljon az eltartásához. Fontos tudatosítani, hogy ez a fajta tartásdíj nem jár automatikusan a törvényből kifolyólag (mint pl. a gyermektartásdíj), csak megegyezés vagy bírósági végzés alapján. A tartásdíj összegéről elsősorban a volt házastársaknak kell megállapodniuk. Egyezség hiányában a tartásdíj mértékéről bíróság dönt, mégpedig kizárólag valamely fél keresetlevele alapján. A per során a bíróság figyelembe veszi a házasság felbomlásának okait is, mivel nem szabható ki tartásdíj, ha az a jóerkölccsel szembeütközne (pl. ha egy alkoholista vagy agresszív exférj kérne tartásdíjat volt feleségétől). Ami a tartás időtartamát illeti, legfeljebb a házasság felbontását kimondó bírósági végzés jogerőre emelkedésétől számított 5 éves időszakra lehet megítélni. Ezt az időtartamot a bíróság csak kivételes esetben hosszabbíthatja meg, mégpedig akkor, ha a tartásra jogosult rászorultsága objektív okok miatt a meghatározott idő elteltével sem szűnik meg. Ilyen kivételes eset elsősorban akkor áll fenn, ha a volt házastárs a házasságból származó, tartósan kedvezőtlen egészségi állapotú közös gyermekről gondoskodik, vagy ő maga szorul egészségi állapota miatt gondozásra. A tartásra való jog megszűnik a kötelezett vagy a jogosult halálával, ill. ha a jogosult újból házasságot köt.

Mgr. Szekeres Klaudia, ügyvéd
(Tel.: 0914-240723, 031-7796006)