Taksony kis galériája

   Taksonyban a felújított Szentháromság téren új lehetőség nyílt a kultúra terjesztésére, mégpedig a tér részeként felépült modern tájékoztató központban. Mivel a helyiség egyelőre kihasználatlan volt, az az ötletem támadt, hogy kiállító teremként fogjuk működtetni. Kevés olyan falut ismerek, akinek ilyen szép környezetben saját kiállítóterme lenne.

   A belső teret kisebb kiállítások, tárlatok megrendezésére alakítottuk át. Azóta már több alkotó munkáit láthatták a látogatók. Elsőként Mészáros Tibor és Slávka Goleňová Róžová fotóinak kiállítását sikerült - nagy tetszést kiváltva megrendeznünk. Ez volt a próba, hiszen nem rendelkeztünk elegendő tapasztalattal a tárlatok szervezésében. A látogatók visszajelzése nagyon pozitív volt, így az első kiállítást egy újabb fotókiállítás követte.  Két 18 éves fiatal, fényképész szakos középiskolás Peter Kukliš és Tamara Tartottová mutatkozhatott be a közönségnek. Úgy éreztem, ezeknek a fiataloknak az első nyilvános kiállítása nagy hatással lehet majd a következő ténykedésükre. Utána került sor a Szentháromság szobor restaurálását bemutató fotósorozat bemutatására. A szobor felújításának körülményeit, a munkálatok végzését saját magam rögzítettem, és mutattam be a képek segítségével. Később sikerült meggyőznöm falunk lakosát, Buják Ágnest, akinek a festményei azóta már több helyen is bemutatásra kerültek, hogy azokat falunkban is kiállítsa. Vele egyidejűleg mutatkozhatott be Molnár Csaba taksonyi fafaragó. Molnár Csabát elsősorban a diófából faragott embernagyságú Betleheméről ismerik, amelyet az alkotó a szülőfalujának ajándékozott.  A terembéli kiállításon főleg a kisebb méretű faragványai kerültek a látogatók elé. A következő kiállítás a községünkben a 2012. esztendőben megtörtént eseményeket elevenítette fel. 2013 decemberében a szintén taksonyi Szőcs Ildikó csodálatos olajfestményeit, tusrajzait, bábfiguráit és szalvétatechnikával készült alkotásait láthatták az idelátogatók. Őt követte Mészáros (Marafko) Magdaléna fénykép kiállítása. Igaz, Magdalénát volt a legnehezebb meggyőznöm, hogy az általa készült fotók megérdemlik, hogy bemutatásra kerüljenek. Végül is beigazolódott a felvetésem, hiszen a vendégkönyvbe való bejegyzések arról tanúskodnak, hogy sok látogatója volt az ő tárlatának is.

   Feltétlenül meg kell említenem, hogy a felsorolt személyek mindnyájan amatőrök. Éppen ettől tartom különlegesnek ezeket a tárlatokat. Nem hanyagolható el az a tény sem, hogy a helyi iskolák és óvodák tanulói is vendégei minden egyes kiállításnak.

   Érdekességként megemlítem, hogy az előzetes megállapodás alapján minden kiállító ingyen és bérmentve a kiállításon szereplő művek közül 2 fényképet, illetve egy festményt ajándékoz a kiállításnak otthont adó községnek. Reményeim szerint ezek alkotják majd egy leendő állandó galéria tárlatának anyagát Molnár Csaba esetében ennek a követelménynek a teljesítése a már említett Betlehemi szoborcsoport ajándékozásával elmarad.

   A kiállítások mindig szerdán és szombaton 17 órától 19 óráig tekinthetők meg, illetve érdeklődés esetén a bejárati ajtón megadott telefonszámon, ill. a községi hivatalban bármikor kérhető a tárlat kinyitása.

   A nyári időszakban nincsen kiállítás, mivel az eddigi tapasztalatok szerint ebben az évszakban csökken a látogatók érdeklődése.

   Arról, hogy a jövőben milyen alkotókat hívunk meg, hogy nálunk bemutatkozzanak, egyelőre nem tudok pontosan nyilatkozni. Tudjuk viszont azt, hogy Taksonyban csodálatos hagyományt teremtettünk. Nem csak Taksonyból és a környező falvakból várnak az alkotók a bemutatkozás lehetőségére. Magyarországról is akadt már érdeklődő, aki a taksonyi szerény kiállító termet művei bemutatására megfelelő helynek találja.

   Jómagam és a helyi önkormányzat örömmel veszi ezt a tényt, és mindent megtesz azért, hogy kulturális élményt nyújtsunk mindazoknak, akiknek erre igényük van. Hisszük és bízunk benne, hogy az ember életében helye van az öröm szerzésének és befogadásának.  

Panyik Ernő