Taksony fejedelem

   Anonymus krónikája szerint Árpád unokája Zolta (Zoltán) fejedelem egyetlen fiúgyermeke Taksony 931-ben született.  Ezt azonban cáfolja az a tény, amely szerint a kalandozó hadjáratok idején Taksony 947-ben már egy itáliai hadjáratot vezetett. Bizonyára nem 16 évesen. Az Árpád és Taksony közötti időszakból csak egyetlen fejedelem, Falicsi (Fajsz) nevét ismerjük hitelt érdemlő forrásból, mégpedig Bíborban született Konstantin. A birodalom kormányzása című  művéből tudjuk, hogy 950 körül Fajsz volt a nagyfejedelem. Kizárólag ennek a híradásnak alapján feltételezik, hogy Taksony Fajsztól vette át a hatalmat. Egy kései forrás szerint a gyászos augsburgi csatából megmenekült vezérek közül (tudjuk, hogy a fővezéreket, Bulcsút és Lélt kivégezték) az egyik később „király“lett. Ezt az információt vonatkoztatták Taksonyra, és ezek szerint a nagyfejedelemséget valamikor 955 után vehette át, lehetséges, hogy éppen a vereség egyik következményeként.

   Anonymus szerint Taksony apja, Zolta hozott feleséget a kunoktól, azaz valójában besenyő földről, hiszen akkor még a kunok nem laktak Európában.  Bizonyos források szerint a feleség egy előkelő besenyő nő volt, valószínűleg a híres besenyő vezér, Tonuzoba lánya. Annak a Tonuzóbának, akit a monda szerint feleségestől, lovastul, teljes fegyverzetben élve temettek el az Abai révnél, mert visszautasította a keresztséget. Ez már István király uralkodása alatt történt, ha egyáltalán megtörtént. Az viszont történelmi tény, hogy Taksony a Talmács törzshöz tartozó csoportnak, amelynek vezetője Uzoba volt, Heves megye tiszántúli részén adományozott szállásbirtokot. Feladatuk egy határvédő-gyűrű létrehozása volt.

   A hagyomány szerint Taksonynak két gyermeke volt, Géza és Mihály. Gézáról tudjuk, hogy nagyfejedelem lett, de Mihályról nem szól a történelem. Tény azonban, hogy Szent Istvánon kívül az Árpád-házi királyok mindegyike Mihály leszármazottja volt. Mihály fia volt az István által megvakíttatott Vazul, akitől azután férfiágon származtak a további Árpád-házi királyok.

   Taksony fejedelem uralkodásáról nem sokat tudunk, tény azonban, hogy az augsburgi vereség után igyekezett megerősíteni az országot. Számolva egy nyugati betörés lehetőségével, mindenekelőtt védekezésre rendezkedett be. Fiatalon, alig 40 évesen halt meg. Amennyiben helytálló az a feltételezés, hogy Árpád halála után a főhatalom az Árpád nemzetség egyes ágai között öröklődött, akkor Taksony halála után az ősi rend szerint a nagyfejedelmi címnek át kellett volna kerülni a legidősebb fiú, Tarkacsu ágára. Nem így történt. Taksony volt tehát az első, aki ezt az örökösödési szabályt megszegte és az a híradás, hogy Géza kezét „embervér szennyezte be“ utalhat a belháborúkra, amely kitörhetett a nagyfejedelemség miatt. István királyunk ugyanígy „felrúgta“ az ősi rendet, mivel Géza után Koppánynak, a bihari nagyúrnak kellett volna következnie a fejedelmek sorában.

   Taksony fejedelem sírhelye „ismeretlen“. A magyar krónika egy 1046-ra vagy 1047 elejére keltezhető esemény kapcsán elárulja, hogy a pogánysághoz vonzódó Levente herceget dédapja, Taksony mellé temették el a Dunán túl, Taksony nevű faluban. Ezt a magyarországi Taksony nagyközséggel azonosítják. Mi, a Galántai járásban fekvő Taksony község lakosai „magunkénak“ tartjuk Taksony nagyfejedelmet. Hiszünk abban, hogy itt nyugszik valahol, hiszen köztudott, hogy a falu határában lévő „Pogánytemető dűlő“ területét őseink évszázadok óta Taksony vezér temetkezési helyeként tartják számon. Bárhol is pihen a fejedelem, a két község, a magyarországi Taksony nagyközség, illetve a felvidéki Taksony lakossága a honfoglalás millecentenáriumának évében tiszteletük jeléül mellszobrot állítottak Árpád unokájának.

   A fejedelem Taksony névnapja ebben a hónapban, november 29-én van. Jelentése jóllakott, elégedett, vad, kegyetlen, féktelen, szilaj. Nomen est omen, vagyis a név kötelez,  mondja a latin mondás. Bízunk benne, hogy Taksony fejedelem nemcsak szilaj, hanem elégedett ember is volt...

Fotó: Panyik Ernő
Feldolgozta: (szb)