Szlovákia példát vehetne…

   A Morva Nemzeti Közösség tartományira szeretné változtatni a Cseh Köztársaság jelenlegi kerületi berendezkedését. Ezzel a brünni magyarok is szimpatizálnak. A peredi származású Lelovics Pál a Brünni Magyar Polgári Egyesület elnöke a Magyar Fórumnak adott interjújában a cseh, ill. a morva jogról vall összehasonlítva az abszurd szlovák törvényekkel. Hivatalosan nem használatos, de történelmi morva zászlókat tűztek ki július 5-én mintegy 900 morvaországi település polgármesteri hivatalára Cirill és Metód szláv hittérítők, Morvaország védőszentjei napján, a Cseh Köztársaság nemzeti ünnepén.

   A morvák azt szeretnék: ne a prágai központból mondják meg azt, hogy a morva területekről beszedett adókból, járulékokból az országban mit finanszírozzanak, hanem a morvák mondják meg és döntsenek arról, mire van szükségük. 

Tehát a morva zászlók kitűzése az első lépés a morva autonómia felé?

   Autonómiáról ők nem beszélnek, csak arról, hogy tartományira szeretnék visszaváltoztatni a Cseh Köztársaság jelenlegi, kerületi (megyei) közigazgatási berendezkedését. Jelenleg a köztársaság hivatalosan morva és cseh kerületekből áll. A cél, hogy a morva kerületeket közigazgatásilag is „egy kalap alá" egyesítsék, és külön tartományi parlamentjük legyen. Hasonló közigazgatási rendszer működésére a múltban volt példa, hiszen Csehszlovákiában a II. világháborút követő időkben egy cseh és egy szlovák parlament és kormány működött.
Ezenkívül volt egy közös, föderális, szövetségi központi hatalom. Mindez nem a közös ország megosztottságát jelentette, hanem azt, hogy az integráció keretén belül a közös ügyeket közösen irányították (pl. hadügy, külügy), de például az iskola- és egészségügyet az adott országrész. Visszatérve a morva-kérdésre: a morvák azt szeretnék, hogy a jövőben a morva parlament mondja majd meg például, hogy egy kórház, iskola vagy más tartományi létesítmény Olmützben, Brünnben vagy más morvaországi településen működjön.

A brünni magyarok tehát támogatják ezt a törekvést?

   Szimpatizálunk a morva szervezetek céljaival, és meg is értjük őket. Hiszen a prágaiak és általában a csehek politikai vezetése lekezelően viszonyul a morva öntudat nyilvános kinyilvánításához, azt mondják, hogy mivel Morvaországban is cseh nyelven beszélnek ők is csehek, hiszen nincs külön hivatalos morva nyelv, csak nyelvjárások.

Már említettük a morva parlament létrehozásának célját. Van ennek realitása?

   Hosszabb távon mindenféleképpen. Minél jobban elszakadt a vezető politikai „elit" az alsó állampolgári rétegtől, a választópolgár annál elégedetlenebb. A tízmilliós Cseh Köztársaságban a 2011-es népszámláláskor a morva nemzetiséget több mint 520 ezer ember írta be a kérdőívbe. Tíz évvel korábban, 2001-ben, ez a szám mintegy 380 ezer volt.

   Valószínűleg a morvák látják, nincs sok vesztenivalójuk, s ha nemzetük többsége igényli a morva tartományi parlament és intézmények létrehozását, akkor azt valószínűleg előbb vagy utóbb létre is hozzák. Az első Csehszlovákia idején gyakorlatban is működött a cseh (Prága – 120 képviselő), a morva (Brünn – 60 képv.), a szlovák (Pozsony – 54 képv.) és a kárpátaljai (Ungvár – 18 képv.) tartományi parlament is. Ez ellen a közigazgatási-állami felosztás ellen, és az 1000 éves Morvaország önrendelkezése ellen a kommunisták is felléptek, mert tudták: a nem hagyományos történelmi és nemzeti, nemzetiségi igények alapján felosztott ország népének nagyobb mértékben tudnak központilag „demokratikusan" diktálni.

   Azt is tudni kell, hogy a morvák mentalitása nagyban hasonlít a szabadságszerető magyarokéhoz. Hiszen mezőgazdasági környezetben dolgosan éltek s élnek, és el lehet mondani, hogy a morva kerületek (megyék) adják a köztársaság éléskamráját. A borászatok 97%-a is Morvaországban működik.

A másik témánk, hogy elnök úr egyik írásában a svájci modern demokráciáról értekezik. Mi ennek a lényege?

   Az, hogy a posztkommunista utódállamokban még mindig sokszor tetten érhető a kettős mérce. Ahogy írásomban is megemlítettem, hogy gyakran sóvárogva kívánjuk Svájc polgárainak a jólétét. Svájc 26 autonóm kantonból (megyéből) áll, míg Szlovákiában még a kettős állampolgárság intézményét is üldözik, még akkor is, ha a szlovákiai polgár egy másik szövetséges, baráti ország állampolgárságát veszi fel. Ez nonszensz.

   Mindnyájunknak tudatosítani kell azt, hogy ezt a svájci jólétet az energiát felemésztő felesleges acsarkodások közepette lehetetlen elérni. Holott egyre többen rájönnek arra, hogy egymásra utaltságunk Közép-Európában egyre nyilvánvalóbb tény. Szerencsére az egyre erősebb polgári demokrácia felé haladó Cseh Köztársaságban már elfogadták az új, haladóbb szellemiségű állampolgársági törvényt. Szerénytelenség nélkül mondhatom, hogy a törvény a kettős-többes állampolgárság intézményének elfogadásáért mi is több éven keresztül lobbiztunk.

   Reméljük, hogy előbb-utóbb a Cseh Köztársaság fiatalabb „testvére" is példát vesz nagyobb tapasztalatokkal rendelkező idősebb „testvérétől" és bátorságot merít múltban szerzett „kórjainak" orvoslására.

Forrás: Medveczky Attila