Száraz Pál: Poór József köszöntése

   Poór József, Nagyfödémesen élő író, tengerész, vállalkozó az idén szeptember 4-én jelentős életjubileumát, 65. születésnapját ünnepelte.  

   Jómagam 1977 őszén kerültem Nagyfödémesre, az akkori „Retekfaluba”. Jóska pedig 1981-ben költözött a községbe, s azóta személyesen ismerem őt.

   Úgy gondolom, hogy a Terra Hírújság olvasói közül is sokan olvasták könyveit, vagy kerültek vele más vonalon kapcsolatba. Jóska valódi életművész. Az Isten a tudhatója, mi minden volt eddigi életében: nevelő, tanító, zenész, agronómus, hajóépítő, vállalkozó, szabadúszó-író és még mennyit kihagytam, még mennyiről nem tudok.

   Mátyusföld legnagyobb falujában élő írónk Rétéről származik. Novellái, karcolatai és cikkei az 1970-es évek közepétől jelennek meg a szlovákiai magyar lapokban, folyóiratokban.

   Első kötete a Főnix füzetek 11. darabjaként „Partközelben” címen jelent meg, és nagy meglepetésre 3450 példányszámban. A könyv fülszövegében ez áll: „Nem kívánok, és nem is kívánhatok magamnak hosszú életet, csak tartalmasat.” És már 65 éves lett, és eltántoríthatatlanul tör a következő 65 esztendő felé. Ez bizony még nem nagyon hosszú, de annál tartalmasabb élet.

   Hogy tartalmas volt az elmúlt 65 év – bizonyítja a 8 könyv, 2 novellás kötet, 2 meséskönyv, 1 sci-fi, 2 vitorlás kötet és 1 portré-monográfia.

   1984-ben a Madách Könyvkiadóban megjelent Guláš-Leščinsky: Vitorlás hajók története kötetét ültette át magyarra, igazi hozzáértéssel. Jómagam azóta is sokszor belelapozok ebbe a kötetbe, talán a kedvencem is.

   Poór József, író írásainak és más jellegű alkotásainak – (képeinek is) gyakori témája a tenger, az útkeresés, a szabadságvágy.

   Kiadta más földkerülő vitorlázó könyvét is. Édes és sós vizeken hajózott, hajókapitányi minősítését a Balti tengeren szerezte meg, amit az MD-en honosított. Vitorláson a Balti- és a Földközi-tengeren, valamit az Atlanti óceánon is járt… Alapító tagja volt az egykori Bolygó Hollandi beategyüttesnek.

   A második novelláskötetére az „Etűdök és kesergő” címűre 22 évet kellett várnunk, 2007-ben jelent meg a LILIUM AURUM kiadónál. A kötetben jó és érdekes, Mátyusföldies ízű novellák olvashatók.  Ebben a könyvben Poór József, írónk – zenészünk dalszövegei is megtalálhatók.

   A kilencvenes évek elején nagy sikere volt a „Versfaragó Ollé kapitány” ifjúsági regényének, és a z ötnyelvű „Kis merész” mesekönyvének.

   „SZKIPPER” címen megjelentette publicisztikai-szépirodalmi – vitorlázó kislexikon könyvét, valamint a Méder Áron-Poór József páros „A Carina vitorlás Föld körüli útja” című kötetét.

   Az „Időkapu” című könyve Janikovich Istvánt hozza vissza napjainkban az olvasóhoz. Ez a kötet szerintem nagyon nehéz, igényes olvasmány.  

   E kis bemutatás után arra szeretnélek megkérni, kedves Jóska, ne kelljen megint 20 évet várni egy újabb prózakötetedre. Kérlek, az elkövetkezendő években gyarapítsd még sok jó és érdekes kötettel a szlovákiai magyar irodalmunkat.

Az Isten éltessen!