Novák Veronika - A Pozsonyi Királyi Akadémia hallgatósága

   A Pozsonyi Királyi Akadémia (Academia Regia Posoniensi) szervezésének kezdetei Mária Terézia iskolareformjának időszakába nyúlnak vissza. Az általa kiadott Ratio Educationis alapján egy nagy kiterjedésű iskolai reform valósult meg, amely keretében többek között a Nagyszombati Egyetemet áthelyezték Budára, valamint Magyarország területén több felsőbb szakképzést nyújtó iskolai intézményt, királyi akadémiát létesítettek.

   A királyi akadémiák két éves bölcsészeti képzést és kétéves jogi képzést nyújtottak. A gimnáziumot végzett hallgatókat a további egyetemi tanulmányokra készítették fel, de szakképzést is nyújtottak, amelynek révén a végzett hallgatók az állami közigazgatásban helyezkedhettek el.
   Az 1777-ben Nagyszombatban létrejött akadémia átköltöztetéséről 1783-ban döntöttek. 1784 tavaszán az akadémia átköltözött Pozsonyba. Az oktatás az alapítástól megszakítás nélkül folyt egészen az 1848-as szabadságharcig. Tevékenységét csak a következő 1849/50-es tanévben újította fel.
   Az általunk vizsgált időszakban az akadémiát 13 372 hallgató látogatta. A hallgatók létszámát nem csak az egyes uralkodók reformjai befolyásolták, hanem a bel – és külföldi politikai helyzet is. Az akadémián tanuló hallgatók nem csak Magyarországiak voltak, hanem külföldi államokból is érkeztek.
   Mátyusföld és Csallóköz területéről, amely három vármegye területén helyezkedik el (Pozsony, Nyitra, Komárom), vagyis arról a területről, amit a mai Dunaszerdahelyi, Galántai és Vágsellyei járásokkal határozhatnánk meg, az 1807-1850 közti időszakban 492 hallgató származott, többségük Pozsony megye területéről. Mátyusföld és Csallóköz azon területeiről, amelyek Nyitra megyéhez tartoztak, 41 hallgató, Komárom megyéből 1 hallgató származott.
   A hallgatók többsége a jelentősebb mezővárosokból származott. Nagyobb számban érkeztek hallgatók olyan falvakból is, ahol jelentős mértékben volt képviselve a nemesi lakosság.
   A 492 hallgató közül a többség római katolikusnak vallotta műagát. Csak 13 református, 10 evangélikus és 3 zsidó vallású hallgatóval találkozunk.
   Egy további adat, amelyet érdemes figyelembe venni, az apa vagy gyám foglalkozása. A 497 hallgató közül foglalkozásra utaló adatot 276 esetben tüntettek fel. Ezek közül 37,3 %-a hivatalnokként dolgozott, leggyakrabban a megyei, városi és mezővárosi önkormányzatban, vagy az államigazgatásban. Az apák és gyámok 14,4 %-a uradalmi tisztségviselőkként dolgozott. Körülbelül 14%-uk magángazdálkodásból élt.
   A 492 csallóközi és mátyusföldi hallgató közül a Pozsonyi Királyi Akadémián 109 hallgató végezte el tanulmányait, vagyis a kétéves bölcsészeti és kétéves jogi tanfolyamot (az összes 22,2%-a). Ez az arány a többi hallgatóhoz képest nagyobb volt, talán éppen a közelség, a hozzáférhetőség miatt.

Részlet az A Pozsonyi Állami Levéltár Vágsellyei Fióklevéltárának IV. 2008-ban kiadott évkönyvéből.