Migrén (más néven: heves fejfájás)

   A migrén rohamokban jelentkező heves fejfájás, visszatérő, lüktető, nagyfokú fájdalom, amely többnyire a fej egyik oldalát érinti, ritkábban kétoldali. A hirtelen kezdődő fájdalmat látási, hallási vagy egyéb idegrendszeri tünetek előzik meg. A roham általában havonta egy-négy alkalommal jelentkezik, és fél-egy napig tart, de ez egyénenként változó lehet. Van, akinél életében egyszer és van, akinél havonta többször is előfordul. A roham néhány órától akár három napig is tarthat. Émelygés, hányinger, hányás kísérheti.

Előfordulás és okok

   Bármelyéletkorban kialakulhat, de leggyakrabban fiatal felnőttkorban kezdődik, és a betegek között háromszor annyi a nő, mint a férfi, a lakosság csaknem tíz százalékát érinti. A migrén oka nem ismert. Örökletességre utal, hogy a betegek nagyobb részének családjában előfordult már. Kialakulását előidézheti az agy bizonyos területeinek működészavara, ami miatt különböző anyagok szabadulnak fel értágulatot, gyulladást okozva. Valószínűleg központi szerepe van aszerotoninnak, ami kezdetben felszaporodik a vérben, és érösszehúzódást okoz (ez felelős a migrént megelőző auráért), majd vérszintje csökken, emiatt az agyi artériák kitágulnak, és migrénes roham jelentkezik. A roham alatt a véreloszlás megváltozik. Egyes területeken vérszegénység alakul ki, ez felelős az esetleges idegrendszeri tünetek kialakulásáért (például zsibbadás, izomgyengeség, beszédzavar). Közismert, hogy hormonális okai is lehetnek a migrénes rohamnak (például menstruáció migrénes rohamot provokálhat, hormonális fogamzásgátlók szedésekor gyakrabban jelentkeznek rohamok és nehezebben befolyásolhatóak, terhesség alatt a migrén általában javul és a menopauzában megszűnik), de ritkán érfejlődési rendellenesség is okozhatja. Létezik elmélet, mely szerint a migrénben szenvedők erei túlérzékenyek. E feltételezés szerint az idegrendszer bizonyos tényezőkre - stressz, bizonyos ételek, környezetihatások - az agyalapon található, idegekben gazdag ütőerek görcsös összehúzásával válaszol. Ez a görcs pedig több ütőeret összeszűkít, aminek következtében a véreloszlása megváltozik. A tapasztalatok szerint migrénes rohamot kiválthatnak időjárási frontok - légnyomásváltozás -, bizonyos élelmiszerek, például citrusfélék, sajtok, csokoládé, élelmiszer-tartósítószerek, vörösbor, vannak, akik különböző szagokra, illatokra érzékenyek, kiváltó ok lehet az alváshiány, a stressz és a menstruáció is.

Tünetek

   A migrénbevezető szakaszát fáradtság, levertség, ingerlékenység, tompultság vagy indokolatlan jókedv jellemzi. Ezt követi az úgynevezett aura, melynek során az egyik vagy mindkét szem látóterében vakító fények, csillámló cikk-cakk vonalak, szikralátás vagy látótérkiesés alakulhat ki. Néhány perccel, de maximum egy órával ezután jelentkezik a rendszerint féloldali, görcsös, lüktető, hasogató fejfájás. Ehhez hányinger, hányás csatlakozik és hang-, fény- vagy szagérzékenység, a beteg nem képes fizikai munkavégzésre és általában elsötétített szobában, ágynyugalomban keres enyhülést. A fejfájás elmúltával erőteljes fáradtságérzés, kimerültségérzés jelentkezik, amely azonban egyre csökken és hamarosan a szokott egészségi állapotába tér vissza a beteg.

Diagnózis

   A diagnózis felállítása pusztán a tünetek (kórelőzmény) alapján lehetséges. A neurológiai vizsgálat célja mögöttes szervi okok kizárása.

Kezelés

   A hatékony kezeléshez elengedhetetlenül szükséges a diagnózis pontos felállítása, a társbetegségek ismerete és a beteg bevonása a terápiába. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a betegnek kerülnie kell a migrént kiváltó tényezőket, így például az alváshiányt, stresszt, rendszertelen étkezéseket, a tiraminban gazdag sajtokat, a csokoládét, a nátrium-glutamát tartalmú kínai ételeket és a nitrátokkal kezelt húsárut. Célszerű a fejfájások súlyosságát és gyakoriságát betegnaplóban rögzíteni. Sok esetben a diétás kezelés nem elegendő a rohamelkerüléséhez. Ilyenkor - a fejfájás erősségétől és a kísérő tünetektől függően- különböző összetételű és erősségű gyógyszert kap a beteg. Enyhe fájdalomesetén, ha azt hányinger nem kíséri, tabletta formájában vény nélkül is kapható fájdalomcsillapítók jönnek szóba, például acetylsalicylsav, paracetamol, ibuprofen vagy diclofenac (természetesen nem egyszerre, hanem csak az egyiket vagy a másikat szabad kipróbálni, mert együttesen a mellékhatásaik jelentősen fokozódnak!). Ezeket hányáscsillapítóval lehet kiegészíteni. Közepes vagy erősroham esetén mindenképpen orvoshoz kell fordulni, mert a vény nélkül kaphatószerek általában nem segítenek. A kísérő hányinger miatt ilyenkor általában nem tablettát, hanem kúpot, orrsprayt, injekciót kap a beteg. Ezek a gyógyszerek a gyulladás csökkentésén kívül érösszehúzó hatással is rendelkeznek, ezért kezeletlen magas vérnyomás, érszűkület, koszorúér-betegség, agyi érbetegségek esetén ellenjavalltak. Mellékhatásként melegségérzés, kipirulás, mellkasi nyomásérzés alakulhat ki. Ha egy hónap alatt kettőnél több roham jelentkezik, akkor célszerű megelőző kezelést alkalmazni. Ilyenkor általában olyan gyógyszerek jönnek szóba, melyeket nemcsak fejfájás esetén alkalmazunk, például vérnyomáscsökkentő szerek, antidepresszánsok, görcsoldószerek, magnézium vagy riboflavin. A megelőző kezelés csökkenti a rohamok számát, időtartamát, intenzitását, lehetővé teszi, hogy egyszerű fájdalomcsillapítókat alkalmazva megszűnjön a roham. A kezelés hossza hathéttől három-hat hónapig terjedhet.

MUDr. Czellárik Mária, Vágsellye