Mi az allergia?

   Az allergia kifejezés többféle dologra utalhat: különböző allergiás tünetekre, allergiás betegségekre, illetve magára az allergiás reakcióra, amely a szervezetben végbemegy, és az allergiás tünetek, betegségek kialakulásához vezet.

1) Allergiás reakció: a szervezet immunrendszerének (védekezőrendszerének) túlérzékenységi reakciója különböző külső és belső anyagokra (allergénekre) vagy behatásokra. Az allergiás betegekben ezek az anyagok vagy behatások - melyek a nem-allergiásoknál kóros reakciót nem okoznak - túlzott mértékű ellenanyag termeléséhez vezetnek. Amikor a szervezet ismételten találkozik az allergénnel (kiváltó okkal), kialakul az allergiás reakció. Az allergiás reakció során az allergén-antitest kapcsolódás következtében az immunrendszer bizonyos sejtjeiből az idegen anyagok számára mérgező vegyületek szabadulnak fel. Ezek a kibocsátott vegyületek felelősek az allergiás tünetek kialakulásáért.

2) Allergiás tünetek: az allergiás reakció során felszabaduló vegyületek a szervezetben különféle tüneteket - pl. csalánkiütés, orrnyálkahártya duzzanat, kötőhártyagyulladás, stb. - okozhatnak.

3) Allergiás betegségek: Allergiás tünet, - pl. a csalánkiütés - nagyon sok embernél előfordul élete folyamán, de esetenként csak néhány alkalommal. Ha azonban a tünetek visszatérően jelentkeznek vagy tartósan fennállnak, és komolyabb egészségügyi problémákat okoznak, már allergiás betegségről beszélünk. Ilyen pl. az allergiásasztma, a szénanátha, az ekcéma, stb. Milyen gyakori az allergia? Mely életkorban kezdődik a leggyakrabban?

   Az allergiát korunk népbetegségének is nevezik, mivel szinte minden harmadik embert érint. Maga az allergiás hajlam a lakosság 30-50%-ban jelen van, ez azonban csak az esetek egy részében nyilvánul meg allergiás tünet vagy betegség formájában. Az allergiás betegségek előfordulása az allergiás betegség fajtájától függően és életkoronként is különbözik. Míg csecsemő és kisgyermekkorban a leggyakrabban a bőr- és ételallergiák jelentkeznek, addig később a légúti allergiás tünetek kerülnek előtérbe. A szénanátha például leginkább serdülő- és fiatalkorban kezdődik. Idősebb korban általában enyhülni szoktak a tünetek. Ettől függetlenül persze bármelyik allergiás betegség bármelyik életkorban megjelenhet, hiszen bár az allergiás hajlam örökletes, és születéstől fogva fennállhat, egyéb külső és belső tényezők is közrejátszanak abban, hogy a tünetek mikor és milyen formában jelennek meg.

   Leggyakoribb allergiás betegség a szénanátha: a lakosság legalább 10-15%-ban fordul elő. Az asztma ritkább, előfordulása életkortól függően kb. 2-10%, és csak az esetek egy részében allergiás eredetű. Az ekcéma szintén nem mindig allergiás eredetű, de a veleszületett, allergiás eredetű formája a leggyakoribb A többi allergiás betegség (pl. ételallergia, csalánkiütés, gyógyszerallergia) esetében jóval bizonytalanabbak az előfordulási adatok, mert nem mindig kerülnek diagnosztizálásra, és a háttér tisztázása sem mindig olyan egyszerű, mint pl. a virágporallergia esetében.

Hogyan lehet igazolni az allergiát?

   Az allergiás betegség diagnosztizálása elsősorban a tüneti kép és lefolyás, illetve egyéb orvosi vizsgálatok (bőrpróba, esetleg ellenanyag vizsgálat, légzésfunkciós vizsgálat) alapján történik.

   A tüneti kép és lefolyás tisztázására az orvos részletes kórtörténetet vesz fel, melynek során rákérdez a tünetekre, a tüneteket kiváltó körülményekre, arra, hogy a panaszok mióta állnak fenn, időszakosan, visszatérően (pl. szezonálisan, azaz évszakokhoz kötötten) vagy tartósan jelentkeznek.

   Kérdéseket tesz fel az életkörülményekkel kapcsolatban (lakáskörülmények, foglalkozás, munkahely, stb.). Fontos a családi anamnézis tisztázása is, azaz, hogy előfordult-e a családtagok, rokonok között allergiás betegség.

   Az allergiás reakció és a kiváltó tényezők (allergének) kimutatására leggyakrabban bőrpróbát (Prick-teszt) végeznek. A bőrpróba során a vizsgálni kívánt allergént tartalmazó oldat egy cseppjét karcolják be a bőr külső rétegébe, és azt vizsgálják, hogy kialakul-e bőrpír, és az milyen mértékű. A vizsgálat fájdalmatlan, és kb. 1 órát vesz igénybe.

   Bizonyos estekben - pl. ha az allergén igazolása nehézségbe ütközik - kiegészítő vizsgálatok is szóba jöhetnek, pl. vérvétel az allergén semlegesítésére a szervezetben termelődő különleges ellenanyagok kimutatására (ellenanyag vizsgálat). Bizonyos esetekben fül-orr-gégészeti vizsgálat is szükséges az orrlégzés vizsgálatára, illetve egyéb - a tüneteket kiváltó, fenntartó vagy súlyosbító - betegség (pl. orrsövényferdülés, orrpolip, mandulagyulladás, stb.) feltárására.

   Asztmás tünetek esetében légzésfunkciós vizsgálat is történik: fájdalmatlan vizsgálat, mely során speciális eszközökkel vizsgálják a hörgők, tüdő állapotát, működését

Csökkenthető-e az allergia kialakulásának esélye?

   Igen. Mivel az allergiás hajlam öröklődhet, ugyanakkor az allergiás tünetek megjelenésében, illetve az allergiás betegség kialakulásában egyéb tényezők is közrejátszanak, a magas rizikócsoportba tartozó csecsemők (családi anamnézis) esetében fontos bizonyos megelőző lépéseket tenni, hogy a tünetek vagy betegség kialakulásának esélyét csökkentsük. Ilyen óvintézkedések az alábbiak:

1. Lehetőség szerint szoptassa minél tovább gyermekét. (Vizsgálatok szerint a legalább 6 hónapos anyatejes táplálás csökkenti a kockázatot!)

2. Ha nincs lehetősége gyermeke anyatejes táplálására, válasszon számára ún. hypoallergén tápszert.

3. Szoptatás ideje alatt gyógyszert ne szedjen, csak ha orvosilag mindenképpen indokolt.

4. A csecsemő 1 éves kora alatt ne kapjon idegen fehérjét, pl. tehéntejet.

5. Minden új táplálékot csak fokozatosan vezessen be a csecsemő étrendjébe.

6. Ne dohányozzon gyermeke közelében.

7. A csecsemő környezetében ne legyen allergiát kiváltó anyag (por, penész, stb.), ill. háziállat (pl. macska, kutya, stb.)

   A már kialakult allergiás tünetek, betegségek esetében is csökkenthető tünetek súlyossága, kiújulásának gyakorisága.

   Az allergia úgynevezett multifaktoriális betegség. Ez azt jelenti, hogy kialakulásában, lefolyásában, a tünetek időszakos kiújulásában vagy megszűnésében több tényező játszik közre. Az allergiás betegség alapját általában örökletes veleszületett hajlam - genetikai, biológiai háttér - képezi, amelyre az allergiás betegség családi halmozódása utal. Ez a túlérzékenység azonban önmagában még nem vezet törvényszerűen az allergiás tünetek megjelenéséhez. További tényezők együtthatása határozza meg, hogy az allergia mikor, milyen formában (azaz milyen allergiás tünetként vagy betegségként), milyen súlyos tünetekkel jelentkezik, egyszeri, visszatérő, vagy tartós tüneteket okoz-e. Az esetek egy részében azonban egyáltalán nem jelentkeznek allergiás tünetek az egyén élete folyamán, annak ellenére, hogy egy esetleges allergiavizsgálat, bőrpróba kimutatja az érzékenységet bizonyos allergénekre. Ezek a további tényezők a környezeti ártalmak, hatások (pl. dohányfüst, légszennyezettség), a pszichoszociális tényezők, az allergének aktuális jelenléte, és a szervezet aktuális állapota (pl. stressz, fertőzés, betegség, hormonális és anyagcsereváltozások).