Ön most a régi weboldalunkat nézi (Archívum).  VISSZA AZ ÚJ WEBOLDALRA
Megörökölhetjük-e családtagunk adósságát?

Megörökölhetjük-e családtagunk adósságát?

2018. április 21., szombat | Ma: Konrád (HU), Ervín (SK)
Tanácsadó Vissza
Címlap > Tanácsadó > Megörökölhetjük-e családtagunk adósságát?
Megörökölhetjük-e családtagunk adósságát? 2017. február 21. kedd, 12:57
Megörökölhetjük-e családtagunk adósságát?

   Az öröklés intézményével életünk során valószínűleg sajnos vala­mennyien találkozunk. Ilyenkor a hozzátartozónk elvesztésével járó fájda­lomban általában nehezen igazodunk ki az öröklési jog útvesztőiben, illetve gyak­ran tévesen gondoljuk, hogy a hagyatéki eljárás csak az elhunyt aktív (passzívák­tól- tartozásoktól mentes) vagyonára vo­natkozik. Ritkábban ugyan, de előfordul­nak olyan esetek is, amikor rég nem látott rokonunk hagyatékának tárgyalására kapunk jogos örökösként idézést anélkül, hogy elhunyt rokonunk vagyoni helyzeté­vel tisztában lennénk. Szem előtt tartva az ehhez hasonló körülményeket, idézzük fel az öröklés alapvető szabályait, különös tekintettel az elhunyt- a továbbiakban ún. örökhagyó adósságainak sorsára.

   A Szlovák Köztársaság jogrendje sze­rint örökölni törvény, végrendelet vagy mindkét jogcím párosításával lehet. Vég­rendelet szerinti örökös hiányában követ­kezik a törvényes öröklés. Az örökségről csak részben végrendelkezés esetén az örökség fennmaradó része a törvényes örökösökre száll, míg végezetül törvényes örökösök hiányában az állam az örökös.

   Törvényes örökléskor elsősorban az örökhagyó gyermekei és házastársa örö­kölnek, mindegyikük azonos részben. Ha valamelyik gyermek nem örököl, az ő ré­szét az örökségből a gyermekei szerzik meg, egyenlő részben. Ha nem örökölnek ezek a gyermekek sem vagy közülük va­lamelyik, akkor az ő leszármazottaik örö­kölnek, szintén egyenlő részben. Ha nem örökölnek az örökhagyó leszármazottai, a második csoportban örököl a házas­társ, az örökhagyó szülei, továbbá azok, akik az örökhagyóval a halála előtt leg­alább egy évig közös háztartásban éltek, és akik ebből az okból kifolyólag a közös háztartással törődtek vagy eltartottként az örökhagyóra voltak utalva. Ha nem örököl a házastárs és egyik szülő sem, a harmadik csoportban egyenlő részben az örökhagyó testvérei örökölnek és azok, akik az örökhagyóval a halála előtt leg­alább egy évig közös háztartásban éltek és akik ebből az okból kifolyólag a közös háztartással törődtek vagy eltartott­ként az örökhagyóra voltak utalva. Ha a harmadik csoportban semmilyen örö­kös nem örököl, a negyedik csoportban egyenlő részben örökölnek az örökhagyó nagyszülei, és ha közülük egyikük sem örököl, akkor egyenlő részben örökölnek az ő gyermekeik.

   Az így felvázolt törvényes öröklés alap­vető rendje jól ábrázolja az öröklés hierar­chiáját, és egyaránt ad magyarázatot arra, miként válhatunk akár egy leszármazott nélkül elhunyt távolabbi rokonunk tör­vényes örökösévé. Ha az örökség tárgyát vizsgáljuk, érdemes különbséget tenni azon jogok és kötelezettségek közt, me­lyek az örökhagyó személyéhez kötöttek, ezért nem örökölhetők (pl. személyi jogok, szolgalmi jogok), vagy amelyek jogutód­lásáról külön törvények rendelkeznek (pl. az elhunyt életbiztosításából eredő telje­sítés megszerzése). Az örökhagyó többi tulajdoni jogának és kötelezettségének megszerzése a Polgári Törvénykönyvben lefektetett öröklési jog szerint zajlik, mely egyértelműen kimondja, hogy az örökös a megszerzett örökség értékének összegéig felelős az örökhagyó temetésével össze­függő ésszerű költségekért és az örökha­gyó adósságaiért, melyek az örökhagyó halálával átszálltak rá. Ha több örökös is van, az örökhagyó temetésének költsé­geiért és adósságaiért az örökösök annak arányában felelnek, hogy mit szereztek meg az örökségből, az egész örökséghez viszonyítva.

   A jelenlegi rovat címében feltett kér­désre tehát igennel kell válaszolnom, vi­szont az említett törvényes rendelkezés­ből ki kell emelni, hogy csak a megszerzett örökség értékének összegéig felelünk az örökölt adósságokért. Ezzel kapcsolatban említést kell tenni az örökség visszautasí­tásának jogáról is, mellyel az örökös nyi­latkozat formájában élhet az erre vonat­kozó bírósági értesítés kézhezvételétől számított egy hónapon belül. Amennyi­ben az örökös elfogadja az örökséget an­nak aktív (vagyoni) és passzív (adósságos) tartozékaival együtt, úgy a későbbiekben nem csak az örökhagyó hagyatékával, ha­nem saját vagyonával is felel az örökhagyó adósságaiért, mindezt természetesen a már említett megszerzett örökség értéké­nek összegéig.

Ez a jogi tanácsadás nem teljeskörű; a korlátozott kérdésfeltevés, valamint a szűkös terjedelmi korlátok folytán nem minden esetben alkalmas az adott problé­ma mindenre kiterjedő megválaszolására, valamint a teljes jogi vélemény kialakítá­sára. Ennek következtében sem a szer­kesztőség, sem pedig a választ adó ügyvéd nem vállal teljeskörű felelősséget az adott jogi tanács gyakorlatban való felhasználá­sáért. A felmerült jogi problémájával kap­csolatos végső döntése előtt mindenkép­pen konzultáljon jogi képviselőjével.

Mgr. Kőrösi Ildikó, ügyvéd

Galéria
Előfizetés
Megrendelem a TERRA Hírújságot
0,50 € x 12 szám = 6 €/év
Aktuális számunk

Aktuális számunk

TERRA Hírújság VIII. évfolyam 4. száma

Rólunk
Tisztelt Olvasó! Üdvözöljük a TERRA Hírújság honlapján. Regionális, Mátyusföld magyarok lakta településein terjesztett hírújság vagyunk, amely a Rólunk, nekünk mottónak megfelelve végzi munkáját. Terjesztői hálózatunk segítségével havonta 30 település 5000 otthonába juttatjuk el lapunkat. A TERRA Hírújság magyar nyelven jelenik meg. A szűkebb régió közéletének történései, a sport, a kultúra eseményeinek ismertetése mellett jogi, egészségügyi, kertészeti tanácsadó szolgálja az olvasót. Mindezek mellett célunk régiónk neves személyiségeinek… Bővebben
Támogatók
Partnereink
További partnereink
Max.: 5 MB (doc, pdf)