Még mindig Kodály nyomában

   Újra zeng az ének, száll majd a dal május 16-18-ig Galántán a XVI. Kodály Napok alkalmából. Ezt a nagy formátumú rendezvényt mindig nagy várakozás előzi meg. Várják az énekesek, várja a közönség, Galánta város lakossága és várják az ország és az anyaország kórusai, zenekarai, akik eljuthatnak Mátyusföldre.

   1982-t írtunk, ez az év a Kodály Centenárium éve volt. Akkori beosztásomban, pécsi ének – zene szakfelügyelőként terveztem, hogy kollégáimmal ellátogatunk Kodály szeretett városába. Érdeklődésemre kaptam egy telefonszámot: hívjam föl Mézes Rudolfot, ő majd segít. Így is történt és felejthetetlen három napot töltöttünk Galántán és környékén. Ez a kapcsolat azóta is tart, azóta is él a pécsi énekesek, kollégák és Galánta között. Büszkék vagyunk, hogy Pécs is a Mester szeretett városai közé tartozott. Bár gyermekkora legszebb hét évét Galántán élte meg, Pécsett jóval később, a második világháború után, 1945 őszén töltött aktív pihenéssel néhány hónapot. Ekkor hozta nyilvánosságra zenei nevelési eszméit, elveit a pécsi zenetanárok, majd a város őt ünneplő közönsége előtt. Az azóta már világhírűvé vált koncepció alapján kidolgozott módszer Pécsett várt kipróbálásra Agócsy László és kollégái segítségével. Kodály családi kapcsolatai révén később is vissza-, visszajárt és nagyon bízott a „pécsi úttörésben”. Hiszem, hogy a sok nehézség ellenére nem vallottunk szégyent. Ennek egyik bizonyítéka, hogy Pécs - 1988 után, illetve a 2010-es Pécs Cantat után – 2015-ben újra Európa Cantatot szervez. 4 – 5000 énekest várunk erre a többnapos rendezvényre és reméljük, hogy szlovákiai magyar énekesek, kórusok is lesznek köztük szép számmal.

   Kodály szellemisége, művészete „összekötött” bennünket, de nem csak a pécsieket, hanem a győri, kecskeméti, székesfehérvári, veszprémi énekeseket, zenészeket és más városok muzsikusait is. Galánta Kodály általi kisugárzása évtizedek óta szoros, élő kapcsolatot hozott létre, aminek ékes bizonyítéka a Kodály Napok.

„A mezítlábas Ágnesek, Rozik –mind
az elődeim: dalos asszonyok.
S a kései utód ma történelmi
tapasztalattal zengi dallamod.”  (Garai István)

   Zengi immár 1969 óta és reméljük, zengi még nagyon sokáig. 45 évvel ezelőtt került sor az első Kodály Napok megrendezésére az arra legméltóbb szlovákiai városban, Mátyusföld fővárosában Galántán. Hogy miért a legméltóbb város? Mert még Kodály életében, majd halála után is nagy tisztelettel éltette a kapcsolatot, majd ápolta, ápolja az emlékeket. Galánta 1943-ban díszpolgárává választotta a Mestert, majd felállíttatta emlékművét, valamint emléktábláját a vasútállomás épületén. Általános iskolát, gimnáziumot, utcát neveztek el róla, folyamatos kapcsolatot tartanak Kodály Zoltánnéval.  A Kodály Napokkal és a Kodály Kórusok Nemzetközi Találkozójával is Kodály előtt tisztelegnek.

   „Amit vállalt, nem kevesebb, mint Magyarország újjáteremtése a zenében. Szerzeményei többek, mint puszta zeneművek, tudományos munkája több volt, mint tudomány és nevelés, nemzedékek tudatát formálta, nemzedékeknek adott hitet, bizalmat és távlatot, életcélt és meggyőződést.” – írta Kodályról Szabolcsi Bence.

   1905-ben innen, Mátyusföldről, a csitári hegyek aljáról indult el hosszú népdalgyűjtő útja, de a Zoborvidékre többször visszatért. Galánta ezt meghálálta és a XVI. Kodály Napok előtt bátran mondhatjuk, hogy a város a szlovákiai magyar felnőtt kórusmozgalom „mekkájává” vált. A kórusmozgalom szellemiségének kiemelkedő reprzentánsa a város kórusa, a több, mint fél évszázada működő Kodály Zoltán Daloskör Józsa Mónika vezetésével. A 45 év alatt több mint félszáz szlovákiai magyar együttes lépett föl és nem kevesebb azoknak a kórusoknak a száma sem, akik az anyaországból, Erdélyből, a Délvidékről és Csehországból érkeztek. Nem kisebb műveket szólaltattak meg a - több, mint 200 éves - Szent István Király római katolikus templomban, mint a Psalmus Hungaricus, a Budavári Te Deum a Missa Brevis, a Páva variációk, a Galántai és a Marosszéki táncok.

   Idén 16 együttes versenyez, minősül a XVI. Kodály Napokon. Visszatekintve az elmúlt fesztiválokra elmondhatom, hogy a kórusok egyre változatosabb műsorral készülnek és repertoárjuk is egyre igényesebb, egyre több veretes művet tartalmaz. A felcsendülő Kodály művek kiválasztása és előadása a galántai hagyományokat erősítik, méltók a Kodály Napok szellemiségéhez. Ma már bátrabban választanak a karnagyok a mai zeneszerző generáció nehezebb kompozícióiból is. Ezt a törekvést reprezentálják pl. Berkesi Sándor, Kocsár Miklós, Karai József, Szőnyi Erzsébet, Tillai Aurél, Tóth Árpád és Tóth Péter művei.

   A sok nehézség ellenére - az idei sem kivétel! – a rendezésben óriási szerepe van a  CSEMADOK kitartó, szervező tevékenységének, kiemelten a helyi szervezet töretlen, lelkes munkájának. Valamennyi résztvevőnek erőt adhat Kodály szellemi öröksége, aki hűségre, önfeladás nélküli befogadásra tanított minket. Számunkra ő az iránytű, akihez mindig biztosan igazodhatunk. Ennek szellemében élnek és dolgoznak a szlovákiai magyar kórusok és bízom benne, hogy ezt a szellemiséget sugározzák majd a XVI. Galántai Kodály Napok rendezvényei is.

Kertész Attila