Mátyusföldi könyvek - Fellinger Károly

   A Jókán élő Fellinger Károlyt lapunkban eddig mint gyermekversek szerzőjét, mondagyűjtemény szerkesztőjét, íróját mutattuk be. A 13 kötetes alkotó két versgyűjteményét ajánljuk ezúttal olvasónk figyelmébe. A Rész és Egész című kötet 2012-ben jelent meg a Lilium Aurum Könyv- és Lapkiadó Kft. gondozásában. Az Alázat címet viselő versgyűjtemény pedig az AB-ART Kiadó Kortársköltők sorozatának 18. darabjaként jelent meg ebben az esztendőben.

   „Fellinger Károly a sűrítés, a kihagyásos versbeszéd, a paradoxonok mestere. Néhány sorban is tud feszültséget gerjeszteni és nem kevés energiát felszabadítani. A gyógyulás útján a Nyikita Mihalkov gépzongorája, az Újabb szimering, az Angyaltövis, az XXL és több más verse is arról tanúskodik, hogy szerzőjük nagyon jól tudja, miképpen kell egy igazi költőnek a nyelvet használni annak hétköznapi – pragmatikus tartományán túl.” Grendel Lajos

Ablakomból

Ablakomból az iskola
tornatermére látni.
Erre csak akkor figyeltem föl,
amikor a hatalmas jegenyefákat,
mivel állítólag allergiát okoznak,
egészségi megfontolásból
egy szürke napon kitermelte a falu,
közmunkára fogva a munkanélküliek
népes csoportját.
A fák hiánya előhívta
az iskolapadot,
a szavalóversenyek boldog keserűségét,
a könyvekhez való vonzódást.
Feladott álmaim kertjének tűnt a
pusztapark közeli látványa.
Drága iskolám! Ahhoz, hogy hű maradha-
sak hozzád,
fakat kell ültetnem
a régiek helyébe.
 

Szabadság

egyszemű óriás
sziklákat hajigál
lecsöndesíteni a tengert

kihantolás közben
a fakír
nem érzett örömöt

ekkorra már a
fogadásokat is lezárták
maradt az ásó
a kapa a nagylapát
mindig ugyanaz
ugyanúgy

amikor a koporsó
fedelét felnyitották
arcába ömlött az idegen föld
szemébe az ismerős por

vakon és fuldokolva
kellett hát végighallgatnia
ahogy élteti őt a nép
- leginkább azok
akiknek kedvezett a szerencse -

   Nem véletlen, hogy a versekben gyakorta jelennek meg madarak, angyalok, szárnyas és vélhetően a magasabb szférákban létező teremtmények, a tapasztalati és a transzcendentális világ alakjai, amelyek a földi, az ember által meghatározott világ törvényeinek vonzáskörében teljesítik ki létüket…

   Fellinger Károly költészetében a lírai én kivetülése maga a mű, az alkotás, még akkor is, ha képzőművészeti, irodalmi alkotásokhoz meg filmekhez köti verseit, vagyis áttételekhez folyamodik, amelyek alapja a művészileg már előre strukturált érzéki tapasztalás.

   Verseiben visszanyúl egészen az ősköltészetig, a táltosok szellemvilágáig, ugyanakkor a keresztény hitvilág költészeti anyagát is mozgósítva fogalmazza meg létállapota iránti viszonyát.

Fekete J. József (részlet az utószóból)

Akár a hold

Akár a hold, olyan vagyok,
eltűnök, mint rétről a hó,
elfogyok, mint a lágy kenyér,
ahogy a sótartóból a só.

Akár a hold, olyan vagyok,
mint az ismerős érkezem,
növekszem, miként a hajszál,
mint éjszakán a félelem.

Akár a hold, olyan vagyok,
az érme mindkét oldala,
törékeny, mint a porcelán,
vagy egy ökölcsapás nyoma.

Akár a hold, olyan vagyok,
ím hát van még jelenésem,
bármit is lát a csalfa szem,
kerek vagyok én egészen.