Ön most a régi weboldalunkat nézi (Archívum).  VISSZA AZ ÚJ WEBOLDALRA
Mátyusföldi képeslapok sorozat - 2. rész

Mátyusföldi képeslapok sorozat - 2. rész

2024. december 21., szombat | Ma: Tamás (HU), Bohdan (SK)
Helytörténet Vissza
Címlap > Helytörténet > Mátyusföldi képeslapok sorozat - 2. rész
Mátyusföldi képeslapok sorozat - 2. rész 2013. október 06. vasárnap, 14:22
Mátyusföldi képeslapok sorozat - 2. rész

Vágsellye

   Az egyik legrégibb Árpád-kori településünk. Szent István uralkodása, s az azt követő évszázadok alatt nyitrai várbirtok, később a pannonhalmi apátság -, a Benedek-rend, majd 1637-1733 között a jezsuiták birtokát képezte. Ferdinánd 1536-ban mezőváros rangjára emelte, majd később szabad királyi város lett.

   Az 1910-es vágsellyei népszámlálási adatok: lakosság: 3 812 fő, megoszlása nemzetiség szerint: magyar 3 489 (91,52%), szlovák 286 (7,5%), egyéb nemzetiségű 37 (0,98%) fő.

   A 2011-es vágsellyei népszámlálási adatok: lakosság: 23 554 fő, megoszlása nemzetiség szerint: magyar 3 333 (14,15%), szlovák 17 147 (72,80%), egyéb nemzetiségű 3 074 (13,05%) fő. A népszámláláskor Vágsellyén, 2 814 (11,95%) személy nem vallotta be nemzetiségi hovatartozását.

Galánta

   Az Albeus-féle birtokösszeírás 1237-1240-ben ,,villa Galanta'' néven említi, melynek birtokosa a pannonhalmi apátság volt. A település egy 1390-ből származó oklevél szerint már az Árpád-korban kőtemplommal rendelkezett.

   Az 1910-es galántai népszámlálási adatok: lakosság: 3 274 fő, megoszlása nemzetiség szerint: magyar 2 933 (89,58%), szlovák 202 (6,17%), egyéb nemzetiségű 139 (4,25%) fő.

   A 2011-es galántai népszámlálási adatok: lakosság: 15 138 fő, megoszlása nemzetiség szerint: magyar 4 623 (30,54%), szlovák 8 833 (58,35%), egyéb nemzetiségű 1 682 (11,11%). A népszámláláskor Galántán, 1 497 (9,89%) személy nem vallotta be nemzetiségi hovatartozását.

Nagyfödémes

   A mai falut 1221-ben Fudemus néven említik először a pozsonyi vár tartozékaként. 1422-ben Wyfedenes. A pápai tizedszedőknél Fedemus néven szerepel. 1808-ban a községet Welky Fedýmeš alakban is említik szlovák nyelven. Az Osztrák-Magyar Monarchia idején Nagyfödémes, az l. Csehszlovák Köztársaság (1918-1938) idején Velký Fedýmeš a község hivatalos megnevezáse. Az első bécsi döntést követően 1938 és 1945 között a község a Magyar Királyság szerves része, ekkor ismét Nagyfödémesként nevezik.

   Az 1910-es nagyfödémesi népszámlálási adatok: lakosság: 2 709 fő, megoszlása nemzetiség szerint: magyar 2 679 (99%), szlovák 16 (1%), egyéb 14 fő.

   A 2011-es nagyfödémesi népszámlálási adatok: lakosság: 4 330 fő, megoszlása nemzetiség szerint: magyar 2 757 (63,67%), szlovák 1 468 (33,9%), egyéb nemzetiségű 105 (2,43%) fő. A népszámláláskor Nagyfödémesen, 44 (1%) személy nem vallotta be nemzetiségi hovatartozását.

Galéria
Előfizetés
Megrendelem a TERRA Hírújságot
0,50 € x 12 szám = 6 €/év
Aktuális számunk

Aktuális számunk

TERRA Hírújság VIII. évfolyam 4. száma

Rólunk
Tisztelt Olvasó! Üdvözöljük a TERRA Hírújság honlapján. Regionális, Mátyusföld magyarok lakta településein terjesztett hírújság vagyunk, amely a Rólunk, nekünk mottónak megfelelve végzi munkáját. Terjesztői hálózatunk segítségével havonta 30 település 5000 otthonába juttatjuk el lapunkat. A TERRA Hírújság magyar nyelven jelenik meg. A szűkebb régió közéletének történései, a sport, a kultúra eseményeinek ismertetése mellett jogi, egészségügyi, kertészeti tanácsadó szolgálja az olvasót. Mindezek mellett célunk régiónk neves személyiségeinek… Bővebben
Támogatók
Partnereink
További partnereink
Max.: 5 MB (doc, pdf)