Vágvecse
Vág-Vecse, 1899-ben: Vág-Sellyével szemben, a Vág balpartján, 1109 túlnyomó számban magyar ajku, r. kath. és kevés izr. vallású lakossal. Postája helyben van, táviró- és vasúti állomás Tornócz. Kath. temploma 1700-ban épült. Az izraelitáknak is van itt imaházuk, melyet e század elején építtettek. Földesúri a Hunyadyak és Biróczyak voltak. Jelenleg gr. Hunyadi Imrének, Horváth Dezsőnek és Szombathelyi Győzőnek van itt nagyobb birtoka. A XIII. századból származó pápai tizedlajstromokban már előfordul e község. E század első felében mint királyi birtok szerepel.
Az 1910-es vágvecsei népszámlálási adatok: lakosság: 1 078 fő, megoszlása nemzetiség szerint: magyar 810 (75%), szlovák 168 (16%), egyéb 100 fő (9%).
Vágfarkasd
Farkasd, 1899-ben: Tiszta magyar nagyközség, a Vág jobb partján, az u. n. deáki-völgyi vízmedenczében fekszik. Lakosainak száma 4819, vallásuk túlnyomólag ev. ref. (1339), róm. kath. és izraelita (133). Postája van, távirója és vasúti állomása Vág-Sellye. E község már a XII. század elején szerepel "Farkas" (Forcos) néven. Kath. templomát gróf Károlyi József özvegye, született Waldstein Erzsébet grófnő építtette 1803-ban. Van református temploma is és izr. imaháza. A község, fekvésénél fogva, gyakran van árvíznek kitéve. Nagyobb katasztrófát az 1856-, 76-, 88- és 94-iki árvizek okoztak. Lakosainak egy része vászonszövő takácsokból áll, akik ez iparágat még a régi, kezdetleges szövőszékeken űzik. A községben egy temetkezési egylet áll fönn, az izraelitáknak pedig nőegyletük van. Iskolája már 1773-ban volt. Történeti nevezetességgel bír az u. n. tölgyerdői dülő, melyben a török világban a farkasdi nők, a törökök elől menekülve, menedéket találtak. Földesurai a gróf Károlyiak voltak és gróf Károlyi Lajosnak itt most is nagyobb uradalma van.
Az 1910-es vágfarkasdi népszámlálási adatok: lakosság: 5 391 fő, megoszlása nemzetiség szerint: magyar 5 372 (100%), szlovák 15 (0%), egyéb 4 fő.
(forrás: Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Nyitra vármegye. (1899)
Farkas Róbert, Vága

