Mátyusföldi képeslapok-2

GALÁNTA

   A város Fő utcájának déli oldalán helyezkedik el a kéttornyú, egyhajós, katolikus templom. A védőszentje Szent István király. Épült 1797 júniusa és 1800 novembere között. Az első szentmisét Alagovich Sándor mutatta be 1800. november 30-án, aki néhány évvel később zágrábi püspök lett. A plébániatemplom felszentelésére csak 1805. szeptember 29-én került sor Vilt József Ignác esztergomi helynök által.
A nagyvilágban 352 Szent István király tiszteletére szentelt templomot jegyeznek, ebből 70 Felvidéken található.

VÁGA

   1326. május 27-31 táján íródott az az oklevél, amely Vágára vonatkozik. Ebben az esztergomi káptalan Theophil prépost személyében bizonyítja, hogy Gergely comes, Gyarmati Gergely fia, a Pozsony megyében található Vága falut minden hasznával, tartozékával, malmaival és mindennel, ami ott található adóssága fejében Bolesló esztergomi érseknek adja. 1910-ben 2036 lakosából 2030 magyar, 5 szlovák és 1 egyéb nemzetiségű volt.

VÁGHOSSZÚFALU

   A település első írásos említése 1113-ban, a zobori apátság birtokösszeíró oklevelében fordul elő. A következő évszázadokban a település neve Chumboy, a 16.századtól Hosswfalw, Hozzwfalw, majd a 18. századtól Hosszufalu alakban említik. Az 1919-es vághosszúfalusi adatok: összlakosság: 943 fő, A lakosság megoszlása nemzetiség szerint: magyar 931, (cseh-)szlovák 12 fő.

Forrás: Farkas Róbert, Vága