Az ismert, bevezetett és alkalmazott hagyomány szerint november hónap második keddjén, magyar énektől és imától volt hangos a Fő utcai Szent Ilona-templom Nagyszombatban. A templom a "magyarok temploma" néven is ismert, hiszen még a múlt század 50-es éveiben rendszeresen magyar nyelvű misét szolgáltak itt.
2013 hamvazószerdájától kezdődően ez volt sorrendben a 34. alkalom, hogy a helyi és környékbeli magyarok imára, majd kötetlen baráti beszélgetésre sereglettek össze, csaknem kéttucatnyian.
Az elmúlt alkalmak során már több vendégünk is volt. Berényi József, volt MKP-elnök szülei és Pék László, az SzMPSz korábbi elnöke is eljöttek közénk. De mindig jönnek - erősítendő a helyi kis, de erős, összetartani, kitartani és megmaradni akaró közösséget -, a közeli és távolabbi régiókból is hívek. Ez alkalommal a Pántlika Zenekar ifjoncait, Samut és Matyit üdvözölhettük Dunaszerdahelyről és Egyházgelléről, akik tanítójuk, Sebő József vezetésével hegedű játékukkal és szépen csengő, képzett énekhangjukkal emelték az est hangulatát. Ministráns ugyan most hiányzott, a sekrestyés úr segített az asszisztencióban.
A szentmisét két lelkiatya celebrálta. Kiss Róbert nagyszombati vikárius, komáromi esperesplébános és Németh Rezső, nyugalmazott pozsonyi és csallóközcsütörtöki lelkiatya, aki a prédikációt tartotta. Jelen voltak a nagyszombati egyetemeken tanító docensek is, szintén állandó látogatók: Hústava István és Morovics László, aki szüleivel együtt érkezett.
A mise után a szomszédos pasztorációs központban nagyon jó hangulatban szállt el a hátralévő idő, csaknem két óra, beszélgetésre, ismerkedésre. Legközelebb Luca-napkor, december 13-án tartjuk összejövetelünket.
Zilizi Kristóf, fotó: Új Krisztina