Krumplivirág

   Mikor holdanyó előbukkant az égen, olyat látott amitű a nagygazdáné menten gutaütíst kapott vóna.

• Hát a Katica- a nyomorút, a szegíny, akinek még rendes ruhára se teet, ott űt a Feketevíz partyán. Bíz az nem egyedű, hanem ippen a nagygazdáné fiávo. Titkút szerelmük rígóta lángút-, de ki hallott ilyet, hogy egy kódus szemet merjen vetnyi a falu leggazdagabb emberének a fiára.

• Lehet, hogy máshun má megesett az ilyen, hogy nem a főd a fődhöz házasodik, de itt Királyrévbe ez nem lesz - forrt a míreg a nagygazdánéba.

• Semmijük  sincs ,csak níhány bokor krumpli , de az se fehéret virágzik mint a többié, hanem lilát. Valami vándortú kapták. Hát pont ilyen vót Katica is, más mint a többi. Líptiben táncolt a dereka, arany haja a bokaját verdeste. A gazdalegíny már csonttá fogyott titkút epekedísibe. Nem evett, nem aludt. Ezírt hát ehatározta, hogy dűlőre viszi a dógot. Segedemükre vót a közegő pünkösd, annak is a hagyományo, hogy a pap megáldja az eggyüttjáró fiata párok szerelmit. Ilyenkor a fiata lánynok és a fiúnak egyforma virág van kiűzve , ez a együvé tartozás jelkípe. El is írkezett a várvo várt idő, mikor a szentmisén a párok ott állnok elő, hát lássotok csudát. Mire a pap odaír, az emberek takarásábú, még egy pár siet az áldásér. A lány hajábo mint gyémántkű meleg fínnyel ott virít a lila krumplivirág. A legíny a kebelin viseli. A pap ípp odaírt áldásávó, s mondhatom nem fukarkodott.

• A nagygazdáné hideglelősen vacogtatta fogait – jajszó nem hangzott, csak a szájo színe vát eggyé a krumplivirágéva.

   A falu nípe megbabonázvo nízte a fiatalokat, akik elindútak a még ki nem taposott úton a boldogság felé.

Nagy Ilona gyűjtéséből, Királyrév