Kinek kell eltakarítani a havat?

   Az utóbbi hetekben leesett nagy mennyiségű hó a téli örömök mellett ismét sok bosszúságot is okozott, hiszen az érintett szerveknek és személyeknek sokszor gondot okoz a hó eltakarítása. Mivel a médiákban viszonylag gyakran foglalkoznak ezzel a témával, az emberek többnyire tisztában vannak vele, hogy lakott területen mindenki köteles rendben tartani a tulajdonában vagy használatában lévő, ill. általa felügyelt ingatlan melletti járdákat, ami télen annyit jelent, hogy haladéktalanul el kell takarítani a havat, jeget. Ezzel kapcsolatban viszont rengeteg gyakorlati és elméleti kérdés merül fel, hiszen nagyon sokan objektív okok miatt nem tudják teljesíteni törvényes kötelességüket (egészségi állapotuk, ill. munkahelyi vagy egyéb elfoglaltságuk miatt), bármennyire is szeretnék. Emiatt aztán nem csoda, hogy egyre jobban terjed a szabály alkotmányellenességéről szóló nézet, amíg azonban ezt az Alkotmánybíróság ki nem mondja, csak elmélet marad.

   A jogszabály ellenzői általában azzal érvelnek, hogy a más telkén való ingyenmunka kényszermunkának minősül, melyet több nemzetközi egyezmény és alkotmányunk 18. cikkelye is tilt. Személyes véleményem szerint ez az érvelés azért nem állja meg a helyét, mert éppen az idézett alkotmányos cikkely kivételeket is tartalmaz, amely alapján bizonyos esetekben a törvény kötelezhet valamilyen munkavégzésre, pl. olyankor is, ha az mások élete, egészsége, jogai védelmében történik. Úgy gondolom, ebbe a járdák eltakarítása nagyon is belefér, ennyi szolidaritás elvárható a társadalomban. Ami viszont nem ilyen nyilvánvaló, de az alkotmány szempontjából sokkal inkább támadható, az az indokolatlan különbség, amely a 135/1961 sz. törvény 9a §-a szerint a járdák és az utak eltakarításáért felelős személyek között van. Az érintett jogszabály ugyanis az útkarbantartóknak lehetőséget ad, hogy kibújjanak a felelősség alól, amennyiben bebizonyítják, hogy az érintett út járhatóságának bebiztosítása, esetleg az útihibára való figyelmeztetés kihelyezése objektív akadályokba ütközött. Ezzel ellentétben, ha az el nem takarított járdán valaki balesetet szenved, nagyon nehezen lehet kivonni magunkat a kártérítés felelősége alól (a kiskaput a „haladéktalanul“ szó jelenti), de ha baleset nem is következne be, még mindig megmarad a községek rendeletei alapján kiróható bírság esélye. Talán ez szokta az embereket leginkább feldühíteni (jogosan), mivel a rendeletek néha túlszabályozzák az ügyet, és sokak számára betarthatatlan szabályokat állítanak fel, miközben gyakran maguk a községek sem teljesítik a hatáskörükbe tartozó utak és járdák karbantartására vonatkozó törvényes kötelességeiket.

Mgr. Szekeres Klaudia, ügyvéd
(Tel.: 0914-240723, 031-7796006)