Kerti műtrágyák, termesztés, gyomirtás

Kerti műtrágyák

   Sokszor segítségünkre lehetnek a műtrágyák, ha nem áll rendelkezésre elegendő tápanyag a talajban (például ha több éven át azonos fajt termesztünk ugyanazon a termőhelyen, a talaj tápanyagai fokozatosan kimerülnek). A kertészek számára sokféle műtrágya áll rendelkezésre, ezért oda kell figyelni arra, hogy a megfelelő típust válasszuk, és hogy jó időben alkalmazzuk őket, különben a műtrágya kimosódhat, vagy rosszabb esetben a növény károsodhat. A növények számára szükséges legfontosabb nyomelemek - a nitrogén, a foszfor és a kálium - minden valószínűség szerint nem áll rendelkezésre elegendő mennyiségben, ezért ezeket rendszeresen vissza kell pótolni a talajba. Sokféle egyéb fontos kémiai elem is van, például a kalcium, a vas, a magnézium, a mangán, a molibdén és a bór, ezekre azonban rendszerint csak kis mennyiségben van szükség. A nitrogén általában a levélzet, a foszfor pedig a gyökér növekedését segíti; káliumra a virág- és termésképződéshez van szükség. A műtrágyák sokféle formában kaphatók, de a hatóanyagokat a növény csak oldott formában képes elvenni. A szerves trágyákat állati vagy növényi termékekből nyerik, tápanyagaikat lassan engedik szabadon, amint fokozatosan lebomlanak, illetve feloldódnak. A szervetlen műtrágyákat részben iparilag állítják elő, részben bányásszák; ezekben rendszerint koncentráltabb, könnyebben oldódó formában találhatók meg a tápanyagok, így gyorsabban is hozzáférhetők a növények számára. A műtrágyák talajba juttatására a tavasz a legmegfelelőbb időszak, ilyenkor a növények erős növekedésben vannak, és nagyobb ütemben veszik fel tápanyagaikat. A tavasszal alkalmazható műtrágyák granulátum, por vagy oldat formában kaphatók: a folyékony műtrágyák hatása a leggyorsabb. Ezeket öntözéssel legtöbbször a növény körüli talajra juttatjuk, ám egyes készítményeket közvetlenül a levelekre is permetezhetjük. A talajnedvesség hatására elég gyorsan feloldódó por és granulátum alakú műtrágyákat a növény köré a talajra szórjuk.

Zöldségtermesztés

   Jó esetben már ősszel vagy télen felástuk a zöldségparcellát, így tavasszal, amikor a talaj száradásnak indul, a vetéshez való előkészítés során fokozni kell a talaj morzsalékosságát.

   Vasvillával dolgozzuk át a felásott földet, és ha szükséges, zúzzuk szét a nagyobb rögöket. Utána gereblyével alakítsuk ki az egyenletes, apró morzsalékos talajfelszínt és távolítsuk el a gyomokat vagy egyéb növényi hulladékokat. Ha már elsimítottuk a talajfelszínt, elvégezhető a magvetés. A legtöbb zöldségfélét a zöldségesparcellára merőlegesen kihúzott egyenes vetősorba vetjük. Ezt úgy a legkönnyebb megtenni, ha kerti kitűző zsineget (a két végén karóra kötözött spárga) húzunk ki a parcellára merőlegesen. A zsineg mentén a saraboló kapa fokával kihúzzuk a vetőbarázdát. Ezt úgy is elvégezhetjük, hogy a gereblye vagy kapa nyelét gyengén a talajba nyomva készítünk sekély mélyedést a vetés számára. A magot vékony sorba szórjuk a barázdába. A vetés befejeztével a gereblyét használva finoman és egyenletesen visszahúzzuk a földet a barázdába, majd a gereblye lapos felével tömörítsük a földet. Azokat a magvakat, amelyek már elég nagyok ahhoz, hogy kezelhetőek legyenek - például a bab és a borsó magja -, nem folyamatosan kell elvetni, hanem bizonyos távolságba, "fészekbe".

   A fedett helyen vetett magból nevelt, a megfelelő méretet elért palánták kedvező időjárás esetén kiültethetők. A fiatal növényeket fogjuk meg a leveleiknél, és óvatos ütögetéssel távolítsuk el a szaporítótálcából vagy cserépből. Készítsünk nekik ültetőgödröt, majd helyezzük a növényt a lyukba úgy, hogy a gyökerek jól érintkezzenek a földdel. Utána a növények méretétől függően tömörítsük körülöttük a talajt. Az ültetési munka elvégzéséhez a legalkalmasabb a hűvösebb, enyhén csapadékos időjárás, mert ilyenkor a növények gyorsabban megerednek, és kevésbé hervadnak.

Konyhakerti gyomirtás

   Alapszabály, hogy a gyomok kiirtását időben el kell végezni, mert így könnyebb dolgunk lesz, és csökkentjük a növényeknek okozott kár mértékét is. Bizonyos helyzetekben hatékonyan meg lehet akadályozni a gyomok nagymértékű elszaporodását talajtakaró anyag felhasználásával.
A már meglévő gyomok ellen többféleképpen védekezhetünk. Tehetjük ezt kézi gyomirtással. Ennek a módszernek az a nagy előnye, hogy így a teljes gyomnövényt eltávolíthatjuk, ezzel megakadályozva az újrasarjadást. Hátránya viszont az, hogy rendkívül sok időt igényel.

   A kapa a fiatal, magról kelt gyomok elleni védekezés kiváló eszköze. A kapálás célja, hogy a talajszint magasságában történő levágással elpusztítsa a fiatal gyomnövényeket. A kapálást végezzük napfényes, száraz, enyhén szeles időben, mert ilyenkor a gyomok gyorsabban elhervadnak, elpusztulnak. Ennek a módszernek az az előnye, hogy viszonylag gyorsan elvégezhető, viszont a hátránya az, hogy csak kedvező időjárás esetén ad igazán jó eredményt.
A lángszóró a gyomirtás egyik kevésbé elterjedt módszere. Benzinnek vagy gáznak hengerből, rendszerint egy védőlemez oltalmában történő áramoltatása révén nagyon forró levegőt fújunk a gyomokra, amelyek azonnal összetöpörödnek és elpusztulnak. Előnye az, hogy gyors és könnyű kivitelezni, és alkalmazható nedves körülmények esetén is, hátránya viszont az, hogy gondatlanság esetén a termesztett növény könnyen károsodhat.

   A kémiai gyomirtó szerekből nagyon sokféle van forgalomban. Ezeket a szereket permetezővel vagy néha granulátum formájában lehet alkalmazni. Hátrányuk az, hogy nem alkalmazhatók a biokertészetekben, valamint speciális időjárási viszonyokat igényelnek.