A kék szín soha nem tartozott a kedvenc színeim közé. Mondhatnám azt is, hogy egyáltalán nem szerettem. Aztán amikor férjhez mentem, a férjem csak a kék színű ruhadarabokat kedvelte /szőke pasi lévén talán érthető is/, így megbarátkoztam vele. De a saját ruhatáramba még mindig nem költöztek be a kék ruhadarabok. Ez elég sokáig így is volt.
Történt egyszer, hogy egy megrendelésre kék vászonnal dolgoztam, és akkor többet válogattam a kék textíliák között. Addig-addig válogattam, amíg a kékfestőig nem jutottam, ami teljesen lenyűgözött.
Maga az kékfestés technológiája is egy fantasztikus alkotói folyamat, amikor eldöntheti a mester, hogy tulipán, szegfű vagy rózsamotívumot használjon, vagy a gyümölcsös, ill. állatos motívumokkal díszítse a textíliát. Nem beszélve a festés intenzitásáról, az elrendezésről. Ezt a régi mesterséget is a nagy precizitás, a türelem és a jófajta kreativitás jellemzi.
Tavaly, amikor Pécsett volt alkalmam kiállítani a Szalag-Zsinór ruhákat, nagy örömmel fogadtam el Sárdi János bácsi /94 éves/, nagynyárádi kékfestőmester meghívását a birodalmába. Volt ott mit nézni!
Az a fantasztikus elhivatottság, alázat és szeretet, ill. szakmai tudás, amit a munkája iránt tanúsított, példaértékű volt. A nála vásárolt kékfestő textíliákat még nagyobb becsben tartom, és minden alkalommal János bácsi jut eszembe, amikor velük dolgozom.
A most novemberben tartott Divatos Délután / nov.24. Nádszeg, Kis-Duna vendéglő/ már ezekből a textíliákból is hoz egyet-kettőt a kifutóra. Olyan ruhákat láthat majd a kedves közönség, amelyek nőiesek, ötvözik a hagyományos szabásvonalakat, díszítésük a kékfestővel, szalaggal, zsinórral lesz megoldva, és természetesen java részük fehér és kék színű lesz. A rendezvényre mindenkit szeretettel várok!
Szarka Zsuzsa