Június 4-én, a Budapesttől mintegy 17 km-re található Taksony nagyközség, valamint a Taksonyi Református Egyházközség vezetőségei egy különleges alkalomra invitálták a felvidéki Taksony község polgármesterasszonyát, Mészáros Mártát, valamint a Deáki Református Egyházközség, egyben a Taksonyi Református szórvány-gyülekezet lelkipásztorát és gondnokát, Nt. Édes Ákost és Tok Lászlót. Az alkalmon jelen volt még Felvidékről Mészáros Annamária pedagógus, Taksonyból.
Június 4-e még mindig sokak emlékében, mint a „trianoni békeszerződés” aláírásának napja él, de az anyaországtól elszakadt területeken élő magyar emberek számára ez a nap a gyász napja is egyben. Ám 2010. május 31-én Magyarország Országgyűlése nagy többséggel megszavazta azt, hogy június 4-e, a Nemzeti Összetartozás Napjává legyen nyilvánítva, s kimondta, hogy: „a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme”.
A Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából a taksonyi református gyülekezet egy kopjafát állíttatott és leplezett le, mely ünnepi alkalomra nem csupán a Felvidékről, de Magyarország számos pontjáról is érkeztek vendégek. A szabadtéri ünnepségen beszédet mondott a helyi gyülekezet lelkipásztora, Nt. Stefán Attila, Taksony nagyközség polgármestere, Kreisz László, Pánczél Károly országgyűlési képviselő (Fidesz), Mészáros Márta polgármesterasszony a felvidéki Taksonyból. Végül egy szabadtéri istentisztelet keretében igét hirdetett Nt. Édes Ákos Deákiból. A sok kultúrműsorral tarkított programot a gyülekezet szeretetéből fakadó vendégség követett.
Az elhangzott beszédek szinte kivétel nélkül arra hívták fel a figyelmet, hogy bár jóllehet, az országhatárok elválasztanak bennünket –magyarokat, de nemzeti öntudatunk, magyar nyelvünk és kultúránk az egész világon eggyé tesz és büszkeséggel tölti el szívünket.
Mészáros Márta polgármesterasszony az egymás iránti szeretetet hangsúlyozta, elmondta, hogy mindig nagy örömmel érkezik a taksonyi testvérfaluba, mintha mindig „haza” érkezne. Nt. Édes Ákos lelkész igehirdetésében arról beszélt, hogy bár az izraeli nép is törekedett az egységre az ország megszervezését illetően, de mindenekelőtt vallásilag akarta központosítani az országot, s így a lelki egység meglétére alapozva aztán közigazgatásilag, az országot építve is nagyobb előrehaladás volt az ország osztályrésze. Ha az emberek ma is sokkal nagyobb hangsúlyt adnának életükben az Istenbe vetett hitnek, bizalomnak, akkor ma is másként alakulna az egyén, a család és ezzel együtt az egyének és családok által alkotott ország, nemzet élete is!
Az ünnepi beszédek elhangzása után nemzeti imánkat, a Himnuszt énekeltük, végül pedig az ünnepi koszorúk elhelyezésére került sor.
A Nemzeti Összetartozás Napja nem csupán egy nap a többi közül, hanem az emlékezés, a gyász, de az abból fakadó öröm napja is, hogy semmi sem választhatja el azokat egymástól, akik nemzeti értékeinket ápolják, oktatják, s a mindennapok során megélik, hogy annak a magyar nemzetnek tagjai, amely bár látott már szebb napokat is, de a reményt nem feladva továbbra is hiszik, hogy az Isten előtt ma sincs lehetetlen, s gondja van azokra, akik Őhozzá menekülnek.
Nt. Édes Ákos