Jogi lépések kutyaharapás esetén

A közelmúltban egyik lapkihordónkat sajnálatos módon kellemetlen „postás-baleset“ érte: rátámadott egy kutya. Milyen jogi lépéseket tehet ennek kapcsán?

   Aki állatot tart, az általános szabályok szerint felel azért a kárért, amelyet az állat másnak okoz. Ezeket a szabályokat a Polgári Törvénykönyv 415-450. §-ai tartalmazzák. A kártérítési felelősség általános szabálya szerint aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól a károkozó, ha bizonyítja, hogy magatartása nem volt felróható.

   A kutyáért, s ebből adódóan az általa okozott kárért is a kutyát birtokló személy felel, ill. aki a kutyát vezeti vagy akinek a kutya az ellenőrzése alatt áll. A jogellenes kár abból származik, hogy a károkozó nem úgy jár el, hogy megelőzze a kár keletkezését, ami egyrészt a Ptk. 415. §-át sérti, másrészt a kutyatartásról szóló 282/2002 sz. törvény 4. §-ában megfogalmazott kötelességeket. Az utóbbi jogszabály előírja, hogy a tenyésztési területen kívül csak olyan személy vezetheti a kutyát, aki minden helyzetben fizikailag és pszichikailag is alkalmas és képes azt uralni, emellett pedig köteles megelőzni, hogy a kutya emberre vagy állatra támadjon vagy más módon veszélyeztesse őket. Veszélyes kutyát a tenyésztési területen kívül csak cselekvőképes személy vezethet, miközben közterületen az ilyen kutyára szájkosarat kell helyezni. Veszélyes kutyának a törvény azt a kutyát tartja, amelyik valakit megharapott vagy sérülést okozott bármely személynek anélkül, hogy a rátámadtak vagy kiprovokálták volna, és nem is önvédelemből használták fel erre a célra. Kutyaharapáskor a kutyáért felelős személy köteles megadni adatait a károsultnak, jelenteni az esetet a kutyát nyilvántartó községnek, valamint bebiztosítani a kutya haladéktalan állatorvosi kivizsgálását. Ezen kötelességek elmulasztása pénzbírsággal sújtható szabálysértésnek minősül. A kutyatámadás miatt bekövetkezett egészségkárosodásért, esetleg halálért természetesen a károkozó bizonyos esetekben büntetőjogi felelősségre is vonható gondatlanságból elkövetett testi sértés vagy emberölés vádjával a Btk. 149/1. ill. 158. §-a szerint.

   Ami a kártérítés mértékét és módját illeti, a károkozó köteles megtéríteni a károsult vagyonában beállott értékcsökkenést, az elmaradt vagyoni előnyt, valamint a károsultat ért vagyoni és nem vagyoni hátrányok kiküszöböléséhez vagy csökkentéséhez szükséges kárpótlást vagy költségeket. A károkozó a kárt pénzben köteles megtéríteni, kivéve, ha a körülmények a kár természetben való megtérítését indokolják. A jövőben rendszeresen felmerülő károk megtérítésére a bíróság időszakonként visszatérően előre fizetendő, meghatározott összegű járadékot is meghatározhat (pl. jövedelmpótló járadék vagy az elhunyt hozzátartozóinak tartást pótló járadék). Vagyoni (összegszerűen meghatározható vagy kiszámítható) kár keletkezhet például a ruházatban, poggyászban vagy egyéb személyes tárgyakban, de ide tartoznak a gyógykezelési költségek, a károsult sérülés miatti jövedelemkiesése, ill. az abból származó jövedelemcsökkenése is vagy halálesetnél pl. a temetkezési költségek. Nem vagyoni kárnak minősül a súlyos sérülés, a maradandó egészségkárosodás vagy szerettünk halála miatt történő életminőség-csökkenés, testi és lelki fájdalom. Az egészségkárosodás megállapítására orvosi szakvélemény kidolgozása szükséges, melynek szabályait a 437/2004 sz. többször módosított törvény tartalmazza. Eszerint az egyes sérüléseket pontozásos rendszer alapján értékelik, a kártérítés mértékét azonban a bíróság a konkrét körülményeket figyelembe véve emelheti (max. 50 %-kal) vagy arányosan csökkentheti is. Ezek a kártérítési perek egyáltalán nem egyszerűek, emiatt mindenképpen ajánlatos ügyvédhez fordulni mindkét félnek!

Mgr. Szekeres Klaudia-ügyvéd
Tel.: 0914-240723, 031-7796006