Jakubecz Márta: Szeretet a horizonton

   Az elmélkedéseket és jegyzeteket tartalmazó legújabb kötetében az író a szeretet konkrét megélésformáit szemléli. Az agyoncsépelt frázisok helyett egyéni megközelítéssel vonultatja fel a lehetséges „megoldásokat“, amelyek mindegyikünk életében más realitáshoz, hivatáshoz – egyénre szabott úthoz – kötődnek. Valami azonban mégis közös e küzdelemben: a belső csend, rend, nyugalom megteremtése nélkülözhetetlen éltető forrásunk.

   A szeretet szót annyira elhasználtuk már, ám legbelül mégis mindenki tudja: nélküle nincs emberhez méltó élet.

   A szerző e kötetében azt láttatja, amit személyesen él át - asszonyként, anyaként, pedagógusként, keresztény szemmel járva a világban, figyelve a környezetében történteket, a mellette élők lelki rezdüléseit, fejlődését és változását. Könyvében külsőleg észlelt és belsőleg megtapasztalt jelenségekről ír, olykor konkrét történésekre reagálva tűnődik. 

   A körülöttünk lévő világ állandó változásban áll, de a szeretet parancsa állandó. Vajon mit is jelent ez? Hogyan lehet szeretni közvetett módon – munka közben, hivatásunkat gyakorolva, s a legkülönfélébb élethelyzetekben? Úgy, hogy mindig ugyanazok vagyunk – nincs több énünk, csak egy, s mindig ugyanazt sugározzuk kifelé, ami lelkünk mélyén állandó, s ha mindig a belső hangra figyelünk, amely a szeretet parancsának napra kész üzenete. De hogyan vagyunk képesek belülre figyelni, ha a rohanás, napi teendők kifelé köteleznek el, s alig marad időnk erre? Belül mégis nagy a csend! S lehet erre figyelni, ha stabil az adóvevőnk, ezáltal tudunk a másik emberre is értelmesen fókuszálni.

   Az első fejezet – „Örömvitamin” - emelkedettebb hangvételű elmélkedéseket tartalmaz, a „Tükör” fejezet jegyzetei a kritikai hangvételűek, az „Úton” záró rész pedig olyan írásokat köt csokorba, melyek az úton lévés közbeni élményeket, észrevételeket rögzíti.

   Kulcsár Ferenc költő többek között az alábbi szavakkal mutatta be a kötetet a Vámbéry Irodalmi Kávéházban:

   „Hosszan beszélhetünk Jakubecz Márta könyvének üzeneteiről és érdemeiről: a Mária-arcú anyákról, a magyar nemzet ezeréves keresztény voltáról, a magyar iskolákról és a magyar imákról, bensőnk nemesítéséről, a lelki derűről és a boldog kiegyensúlyozottságról, a szeretet egységéről, életünk nagy sorsfordulóiról, a magány és a közösségi élet szintéziséről, a tanításról és tanúságtevésről, az önmegtagadásról és boldogságról, Isten égboltjáról és a szabadságról, a liberalizmusról és a hitébredésről, a szeretet parancsának megvalósításáról, Isten „névtelen szentjeiről”, a külső és a belső tisztaságról, a szóvivőkről és a prófétákról, életünk szőlőskertjéről, a nagyapáról és az Istentől kapott élet megbecsüléséről, a másik ember meghallgatásáról, a pazarlásról és az adakozásról. De inkább olvasásra ajánlom e könyvet.”

   A könyv a budapesti 86. Ünnepi Könyvhétre jelent meg, azóta pedig az alábbi felvidéki helyszíneken ismerkedtek meg már vele az olvasók: Duszerdahely, Komárom, Somorja, Farnad, Felsőszeli, Alsószeli, Érsekújvár, Alistál, Nagysalló, Nádszeg.