Jakubecz Márta új könyve tele van fénnyel: a remény és a hit, az öröm és az önzetlenség, a játék és a vidámság, a barátság és a szabadság, egyszóval a lélek megtisztító Fényével.
A humorral átszőtt, gazdag cselekményű, tanító állatmeséket közreadó könyv egyrészt ajánlható otthoni olvasásra gyerekeknek, másrészt – a hitoktatás folyamatába beépítve – felhasználható a tanórákon kiegészítő anyagként."
A szépen illusztrált tizennégy „mesében" együtt kalandozhatnak és okulhatnak kicsik és nagyok Cincogi csodaegérrel és barátnőjével, Cinkával, Szorgos hangyával, Katinka katicabogárral, Tekercs csigával, Zsenge pacsirtával, Csenge fülemülével, Szarvas bogival, Brekil levelibékával, Fürge gyíkkal, Morgó medveúrfival és Falánk farkassal, na meg az ő gyerek- és felnőtt emberbarátaikkal. A kiváló jellemábrázolásokkal teli és történetekben elmerülve játékos-komolyan, észrevétlenül és könnyedén ismerkedhetünk meg a szentségekkel, melyekben emberek és állatok – templomban, plébánián, erdei iskolában – Istennel találkoznak; Istennel, aki gazdag életet, szárnyalást, éneket ad szeretett állatkáinak – másként miért is teremtette volna őket!?
Az emberi tulajdonságokkal – is – felruházott állatkák szép lassan nagyon sok emberi tapasztalatra tesznek szert, miközben ráéreznek az emberi – és isteni – megbocsátás erejére, továbbá arra, hogy az igaz barát együtt örül a másikkal, megsejtve a hitben rejtező gyógyító erőket, azt, hogy a tettekben testet öltő jóság kiváltotta öröm láttán Isten arra gondol, nemhiába teremtett állatokat a földre.
... a bajok-gondok leküzdésére az emberi-testvéri összefogás a legjobb megoldás. Példa erre Jakubecz Márta könyvének utolsó fejezete is: a vihar kétszer is lesújt – először az erdei iskolát rongálja meg, másodszor a keresztények lakta falut –, ám a hit, a tisztesség, az önzetlenség mindezt legyőzi, hogy aztán a karácsony előtti adventre készülődhessenek, a könyv címében jelzett Fény eljövetelére: „Advent közelgett. Az erdei iskolában csend honolt. Morgó úrfi téli álmát aludta, a barlangban Falánk farkas vigyázott medvebarátja álmaira. Az apró erdei állatkák a plébánián Szorgos hangya felügyelete alatt László atya vendégszeretetének örvendhettek. Cincogi Cin-cin mamával töltötte a hosszú téli estéket és a fényre várt.
A Fény nemsokára ádventi gyertyákon keresztül üzent a reménykedőknek, jelezve, hogy érdemes várni. A szeretet fényessége legyőzi a sötétséget."
Részlet Kulcsár Ferenc könyvismertetőjéből, Felvidék.ma