Könyves Kálmán uralkodását követő fél évszázadban hat uralkodó cserélődött a magyar trónon. A hátárháborúktól terhes időszak, a zűrzavar természetesen nem a nagy elődök céljait követte. Mint mindig, s mindenütt az egész világban, a zavarosban halászók uralmára hajtotta a vizet.
III. Béla kellett ahhoz, hogy Közép-Európa gazdaságilag és politikailag is jelentős államát – a Magyar Királyságot – a Szent István által kijelölt útra vezesse vissza: nagy tapasztalattal, keresztény elvek alapján, de kellő szigorral, figyelembe véve a magyarság érdekeit.
II. Géza és Eufrozina (a kijevi nagyfejedelem lánya) fiaként 1148-ban látta meg a napvilágot. Apja halála után az egyenes és oldalági leszármazottak hadakoztak a trónért. Hogy ez idáig fajulhatott, valószínűleg befolyásolta az a tény is, hogy az özvegy királyné meg Lukács esztergomi érsek is egyeduralomra tört: azt a királyi jelöltet támogatták, akinél saját szavuk, akaratuk volt a döntő.
A magyarországi villongásokba – miután a trónkövetelők onnan vártak segítséget – a bizánci császár is beavatkozott. Végül is III. István (Béla bátyja) és Mánuel császár 1163-ban megállapodott a békében. Ennek záloga Béla herceg lett. A 15 éves Béla Bizáncba költözött. A császár terve, minthogy fiú utódja nem volt-, hogy lányát Máriát eljegyezze a herceggel, reálisnak tűnt, már csak azért is, mert édesanyja Árpád házi Piroska volt, Szent László leánya. Rokoni kötelékek fűzték egymáshoz a két királyi házat. A császár egyesek szerint egyesíteni akarta a fiatal, fejlődőképes Magyarországot és a sok gyakorlati tapasztalattal és gazdagsággal rendelkező Bizáncot, vagyis Kelet-római Birodalmat. Béla Konstantinápolyban elsajátította a görög nyelvet, tökéletesítette latin tudását (magyarul és oroszul szüleitől tanult), megismerkedett a bizánci műveltséggel, az államirányítás elméleti és gyakorlati realizálásával, a hadászat és diplomácia fortélyaival.
1165-ben Béla herceg Alexis despota néven és címen a császári trón várományosa, örököse. Mánuelnek 1169-ben fia született. A császár józan megfontolásból, meg bizonyára a bizánci főnemesség nyomására elválasztotta Béla herceget Máriától, s felesége féltestvérével, Chatilon Ágnessel házasította össze. Béla második felesége Capot Margit, II. Fülöp Ágost, francia király testvére volt.
Magyarországra 1172-ben tért vissza. Miután Lukács Esztergomi érsek nem volt hajlandó a „görögöt” megkoronázni, a következő évben III. Sándor pápa egyenes utasítására Andrés kalocsai érsek koronázta meg. A IV. Béla király által egy 1265-ből származó dokumentum szerint a Nagy Bélának emlegetett uralkodó nevéhez fűződik az írásbeli ügyintézés megújítása. Ezt úgy tudta elérni, hogy egyre több papot küldött a párizsi egyetemre, amelyet később Sorbonne Egyetem néven emleget a világ. Itt tanult ebben az időben Anonymus is, a Gesta Hungaricum (A magyarok cselekedetei), a magyarság regényes történetének szerzője.
III. Béla átépíttette az esztergomi palotát, a cisztercita szerzetesek számára több kolostort építtet. Ilyen volt például Pilis, Zirc, Szentgotthárd, Egeres. A belső rend helyreállítása megkövetelte a nagyon is szigorú fellépést édesanyjával és öccsével szemben, akiket kénytelen volt bebörtönözni.
A királyi kancelláriát bizánci mintára szervezte, s 1181-től minden ügyet írásba kellett foglalni. Ebből a korból maradt ránk a Halotti beszéd és Könyörgés (Pray Kódex), melyben 32 sornyi magyar szöveg, 190 szótári magyar szó található.
Esztergomnak árumegállítási jogot adományozott és pénzverdét is építetett a városban. Székesfehérváron pedig minden és augusztusában, Szent István napján nyilvános törvénykezési napokat tartott. Említésre méltó, hogy 1179-ben Lukács érsekkel is megbékélt. A városlakók árutermelő tevékenységét is segítette. Megindult a városiasodás, növelte a köznemesek szerepét, s a királyi vármegyéket elindította a nemesi vármegyerendszer kialakításának útján.
A király évi jövedelmei közül megemlíthetjük, hogy a királyi birtokok 45 000 márkát jövedelmeztek, a vám 30 000 márkát, a sómonopólium 16 000 márkát, az erdélyi idegen telepesek adója 15 000 márkára rúgott. Pénzverésből 60 000 márka volt a királyi jövedelem. Ez összesen évi 166 000 márka (31 000 kg színezüstnek felelt meg).
III. Béla király által veretett márkán jelent meg először történelmünk folyamán az ortodox kereszténységben elterjedt kettős kereszt.
Magyarország gazdasága (gazdagsága) a Német-római és Bizánci Császárság után következett, a francia és angol királysággal egy szinten, velük vetekedve. Megemlítendő, hogy Horvátországot, Dalmáciát és Szepességet Mánuel halála után visszafoglalta Bizánctól, sőt Boszniát is megszállta és védőszárnya alá vette Zarát. S 1185-ben II. Megalosz Izsák császár feleségük vette III. Béla lányát, Margitot, 1192-ben pedig IV. Béla szentté avattatta I. László királyunkat.
Ez a 190 centiméter magas, daliás termetű uralkodó, akit Nagy Béla néven emlegettek, a mai történészek reformkirály néven emlékeznek meg róla. 1196. április 23-án halt meg. Imre herceget még 1182-ben trónörökösévé tette. Végakaratának megfelelően a székesfehérvári bazilikában helyezték örök nyugalomra. 1848 óta a budai Nagyboldogasszony (Mátyás) templomban nyugszanak csontjaik.
Dr. Pukkai László
Irodalom:
Magyar Életrajzi lexikon, 1962
Csorba Csaba, A magyarok vezérei, 2008
Mitták Ferenc, Képes Magyar história, 2002
Magyarország képes története, 2002
0,50 € x 12 szám = 6 €/év
Aktuális számunk
