Hunyadi Mátyás, Magyarország királya

   Kolozsváron született Szilágyi Erzsébet és Hunyadi János gyermekeként, László öccseként. Humanista nevelésben részesült. A humanizmus és a reneszánsz az újkor kezdetének szellemi áramlata, az ókori görög kultúra ama irányzatának is a felújítása, amely az emberekhez méltó lét kialakítására törekedett a filozófiában és a művészetekben egyaránt.

   Nevelői közül megemlíthetjük a nagy lengyel humanistát, Szánoki Gergelyt és Vitéz János, váradi püspököt, aki rokoni kapcsolatban állt a családdal. A filozófia és a művészetek tanulása mellett magyar anyanyelvén kívül, a visszaemlékezők szerint kitűnően beszélt latinul, németül, csehül és törökül. A krónikák több ízben megemlékeznek arról, hogy Mátyás alig múlt tíz éves és édesapja, Hunyadi János latin tolmácsaként szerepelt, amikor az kormányzóként fogadta a pápai vagy a nyugati államok követeit.

   Valószínű, hogy a latin tudása és a humanista műveltsége játszott közre reneszánsz könyvtárának, az ú.n. Bibliotheca Corvinianának a megszervezésében.

   Megjegyezzük, hogy a tudomány és a humanista szellemiség mellett nem mondott le a vitézi élethez szükséges lovagi nevelésről, a harcászat tudományáról sem.

   Magyarország királyának 1458. január 4-én választották meg, a monda szerint a Duna jegén.

   Megválasztását belpolitikai és külpolitikai tényezők befolyásolták. Magyarország báróinak egy része – a Cilleiek és Garák – arra törekedtek, hogy az 1453-ban hivatalba lépő V. László csak bábkirályként uralkodjék. A hunyadiak – Hunyadi Jánost 1456-ban a győztes nándorfehérvári csata után pár héttel elvitte a pestis, a fekete halál – vezetője Szilágyi Mihály és az özvegy nem tudták megakadályozni az ellentábor előrenyomulását. A tapasztalatlan V. László (1440-1457) amikor tisztázatlan körülmények között legerősebb, legbefolyásosabb hívét, Cillei Ulrichot Hunyadi hívei megölték, 1457. március 16-án lefejeztette Hunyadi Lászlót, Hunyadi Mátyást pedig fogolyként vitte második fővárásába, Prágába, ahol a király november 23-án váratlanul meghalt.

   Hunyadi Mátyást a cseh helytartó, Podebrád György foglya. Mivel Podebrád a cseh királyi trónt szerette volna megszerezni, legnagyobb ellenlábasa III. Frigyes volt, hajlandó volt a magyarokkal kiegyezni, hiszen a Szentkorona is III. Frigyes birtokában volt. A magyarok támogatták Podebrád terveit, Ő pedig támogatta Mátyás királlyá koronázását.

   Podebrád (akit a csehek huszita királynak is hívtak), Katalin nevű lánya a magyar ígéretek biztosítékául Mátyás király jegyese lett. Mátyás 1458. február 16-án érkezett Budára, de a székesfehérvári koronázására csak 1464. március 29-én került sor, azokután, hogy az előző évben sor került a két király közötti békeszerződés aláírására.

   Katalinnal 1461-ben házasodott össze, aki 1464-ben szülés közben gyermekével együtt elhalálozott.

   Mátyás a fiatal, de tehetséges, az uralkodásra felkészített uralkodó, aki nem tűrte a főúri liga (Szilágyi Mihály) gyámkodását, egy központosított rendi állam kialakítására törekedett. Ennek érdekében három alapvető politikai – gazdasági elv érvényesülését kellett elfogadtatnia országában:
1. megfelelő királyi jövedelmek, 2. az országgyűléstől és rendektől független hatalom, 3. csak a királynak engedelmeskedő hadsereg.

   Évi jövedelme 800 ezer – 1 millió aranyforint között mozgott. A kancellária csak a királynak engedelmeskedett. Megszervezte zsoldoshadseregét, a fekete sereget (legio neger), olyan kitűnő vezérekkel, mint Hag Ferenc, Magyar Balázs, Kinizsi Pál, Haugwitz János.

   Külpolitikája a mai napig megosztja a történészeket. Tudatában volt annak, hogy Magyarország egyedül nem tudja saját határait sokáig tartani, s miután egy nyugat-európai összefogást nem sikerült a politika eszközeivel megszerveznie, a cseh királyság és a német-római császári trón megszerzésére tett kísérlete, ami miatt leghűségesebb hívei is (pl. Vitéz János meghasonlottak Mátyással).

   Cseh háborúi sikeresek voltak, hiszen 1469. május 3-án Olmücben (Olomouc) cseh királlyá választották, de 1471-ben mégis Jagelló Ulászló lett a király.

   Bécset 1484-ben vette be, s innen irányította az országot egészen a haláláig.

   1476-ban feleségül vette Nápolyi Beatrixet. Miután gyermekük nem született házasságon kívül született fiát, Corvin Jánost készítette a trónra már 1482-től.

   Terveiből semmi nem valósult meg. Halála után a magyar trónra a lengyel Jagelló Ulászló került.

   Nagyságát, emberségét az utókor az igazságos jelzővel illette. Elsősorban a jobbágyság, a parasztság magasztalta Mátyást, az igazságost. Ennek számos bizonyítékát megőrizte az irodalom.

Irodalom:
Kisfaludy Katalin: Matthias Rex
Magyar életrajzi lexikon
Képes magyar história

Pukkai László, Taksony