Hunyadi János, Magyarország kormányzója

   Születése körül sok legenda kering. Egyesek szerint Luxemburgi Zsigmond törvénytelen gyermeke. Mások szerint, s ez az elfogadhatóbb, Vajk havasföldi bojár (főúr) fia, aki kénytelen volt valamiért Magyarországra menekülni. Vajk 1409-ben Luxemburgi Zsigmond királyunknak tett szolgálataiért kapta Vajdahunyad várát, innen ered a család neve.

   Hunyadi János Szilágyi Mihály testvérét, Szilágyi Erzsébetet vette feleségül, aki két fiút szült neki: 1432-ben Lászlót, 1443-ban pedig Mátyást. Hunyadi elkísérte Zsigmond királyt itáliába, bécsbe és 1437-ben Csehországba is. A királyi kíséret tagjaként megismerkedett a korabeli hadviselés módozataival, amelyek közül az itáliai és a huszita harcmodor volt a legmodernebb.

   Zsigmond (1387-1437) halála utáni zűrzavart tetőzte Habsburg Albert korai halála (1438-1439). A magyar főurak egy része a kiskorú Utószülött Lászlót (1440-1457) támogatta Czillei Ulrikkal az élen. A főnemesek másik csoportja, köztük Hunyadi János, I. Ulászló (1440-1444) lengyel király magyar királlyá való koronázását támogatta. Végül, nagy kompromisszumok eredményeként, I. Ulászló lett a király, aki az adott időszakban képes volt felvenni a harcot a török ellen.

   Hunyadi Jánost Albert király szörényi bánná, zászlósúrrá (főnemessé) nevezte ki, 1441-1446 között erdélyi vajdává és temesi ispánná avanzsált.

   1440-ben Szekszárdnál Erzsébet királyné Garai László vezette hadseregét veri szét Hunyadi János. Ettől az eseménytől kezdődően legfőbb bizalmasa és tanácsadója I. Ulászló királynak.

   Hunyadi János egyike volt ama hadvezéreknek Magyarországon, akik felismerték a török veszélyt, s harci taktikájuk is szinte egyedülálló volt Magyarországon: a török csapatokkal lehetőleg mindig az országhatáron kívül kell megütközni. Bármi is lesz a csata kimenetele, a polgári lakosság veszélyeztetettsége minimális.

   1442. március 25-én a szalami csatában szétverte Mezid bég nagy létszámú csapatait, megközelítőleg 20-24 ezer török katona pusztult el a csatában. A vereséget megbosszulandó a Murád szultán Sehabeddin béget küldte Hunyadi megbüntetésére. A csata Havasföldön, a Jalomica folyónál zajlott le 1442. szeptember 6-án, s a 40-50 ezer főt számláló, kitűnően felszerelt török csapatok súlyos vereséget szenvedtek Hunyadi seregeitől. 10 ezer török harcos elesett, 5 ezren fogságba kerültek.

   I. Ulászló király IV. Jenő pápa támogatásával a Balkán felszabadítására készül, az ún. hosszú hadjáratra -1443. július 22., és 1444. január 25-e között a magyar csapatok 2 ezer kilométeres utat tettek meg oda-vissza. Hat csatában győzedelmeskedtek a törökök fölött, de a szokatlanul erős tél megakadályozta a végső győzelmet. Hunyadinak sikerült a csapatokat a legkisebb veszteségekkel visszahozni az országba.

   1444 őszén újra próbálkozott a magyar hadsereg, de 1444. november 10-én a várnai csata hatalmas vereséggel végződik. I. Ulászló király is odaveszik. Az elemzők szerint a vereség okai abban keresendők, hogy a szövetséges itáliai csapatok nem zárták el a török utánpótlás útját a pápai utasítások szerint, másrészt a Hunyadira féltékeny főurak bíztatására I. Ulászló elsietett, átgondolatlan támadást intézett a hatalmas török sereg ellen. Hunyadinak csak lovas csapatait és gyalogosainak egy részét sikerült kimentenie.

   Hunyadi János 1445-ben a magyarországi hét főkapitány egyike, s miután V. László személyét illetően nem sikerült a királyválasztás, jobban mondva annak hazajövetele III. Frigyes fogságából, 1446. június 5-én a Magyar Királyság kormányzójává választották. Ezt a tisztséget 1453-ig töltötte be (1453. május 23-án vették be a törökök Konstantinápolyt).

   1454. október 2-án Feriz bég csapatait veri tönkre Krusevácnál. Félig-meddig kiköszörülte a csorbát az 1448-ban Brankovics György szerb despota árulása okozta rigómezei vereségéért.

   A törökök a konstantinápolyi győzelmen felbuzdulva 1456. július 21-22-án Nándorfehérvárt támadják II. Mohamed szultánnal az élen. A 90 ezres török sereg 12 ezer várvédővel és a 25-30 ezer parasztfelkelővel nem tud mit kezdeni. Hunyadi megsemmisítő vereséget mér a törökre. 35-40 ezer az emberveszteségük. Haditechnikájuk zöme és a pénztáruk is Hunyadi birtokába kerül. A vereség nagyságát bizonyítja, hogy a török 65 évig nem merészkedik Magyarország megtámadására. A győzelem tiszteletére szól azóta a déli harangszó. Hunyadi János nem sokáig örülhetett a győzelemnek. A sok temetetlen halott okozta fertőzés következtében 1456. augusztus 11-én Zimony várában a pestisjárvány következtében elhalálozott.

Pukkai László, Taksony