Hrbácsek-Noszek Magdaléna: Regionális tudat az iskolában

Hrbácsek Noszek Magdaléna a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem adjunktusa. Nagymácsédon él.

Tanulmányai, könyvei közül néhány:
• A kisebbség nagyság – 2009
• Galánta és környéke – 2010
• Bornemissza Péter, a semptei prédikátor – 2011
• A diktatúrák esküdt ellensége: Márai Sándor - 2012
• Zsidó hagyományok Galántán és környékén - 2014

   A szerző munkamódszere a statisztikai adatfeldolgozáson, interjúk készítésén és megfigyelésen alapult. A kutatás tanulók és pedagógusok körében folyt, a diákoknál a kimenő évfolyamok voltak vizsgálva. Alapiskolák esetében ez a 9., középiskolákban a 4. osztályt, és a felsőfokú oktatásban a   3. évfolyamot jelenti. A pedagógusok közül a magyar, történelem, honismeret, földrajz szakos és a nevelési tantárgyakat oktató kollégák voltak a kutatásba bevonva.

   A javasolt témák közül a pedagógusok számára például a szülőföldre vonatkozó lehet vonzó. Ez a család-falu-város területi hármasán és a mesék, legendák és szokások világán keresztül, a nyelvjárások és mesterségek bemutatásával közelítene a célhoz. A másik javasolt rokon téma a népi kultúra. Ennek elemei az Állami Műveltségi Program szerint is „a lokálpatriotizmus alapköveivé válnak”, ezért is érdemes rá odafigyelni.

   Ami az újat jelenthetné mindebben, az egyfajta szemléletváltás. Hiszen, hangsúlyosan a kisebbségi iskolákban, a helyi, település szintű értékek a hagyományok továbbörökítésének szándékával eddig is megjelentek. Ezen túlmenően viszont a regionális értékek komplexebb átörökítésére volna szükség.

   Bármennyire igyekszünk flexibilisen viselkedni, a megváltozott körülményekre gyorsan reagálni, tartozni akarunk valahova, kell egy biztos pont az életünkben, mert identifikálni akarjuk magunkat.” A regionális iskolai nevelés létjogosultságát pedig ekképp összegzi: „Az emberek eligazodási pontokat keresnek, aminek a segítségével különböznek a másiktól, ugyanakkor felvállalják annak a csoportnak az értékrendjét, amelyikkel azonosulni kívánnak.”

   Az iskolai kutatások eredményeinek élményétől az érdeklődő tisztelt olvasót nem megfosztva itt most csak a figyelemfelhívás okán summázni szeretnénk, hogy a globalizációs trendek a diákok értékítéleteiben meghatározóak, például az elidegenedés az országtól, jelen esetben Szlovákiától, tettenérhető.

   Mivel azonosulnak a diákok a tér (a szűkebb régió, vagy a tágabb környezet) és a szellemi értékek (a magyar nemzet, vagy anacionális képződmények) mentén? Milyenek a diákok és pedagógusok kistáj-haza kötődései? Áthatja-e utóbbiakat a küldetéstudat? Melyik szlovákiai nemzet tagjának tartják magukat? Ismert vagy sem számukra a szlovák tankönyvekben a diákok felé közvetített magyarságkép? Szerepelnek-e ezekben a múltnak a magyar nemzet számára sérelmes fejezetei, például a Benesi-dekrétumok, a jogfosztottság évei, a deportálások; avagy a közös magyar-szlovák tér nem szlovák irodalmi nagyjai helyet kapnak- e a hivatalos szlovák tankönyvekben?

   Ezekre a kérdésekre is lehetséges válaszok, figyelemreméltó válaszlehetőségek születtek a kiadványban.

Részlet Zilizi Zoltán könyvismertetőjéből