Aki kérdez: Hope Red
Aki válaszol: Hope Red
Ahol elhangzott: Nem PERED
Meghódították az internetet, de Csallóközben mégsem ismeri őket senki. Hat helyett nyolc húron játszanak és nagyon rossz a humoruk. Nem tudni még, hogy a vírusvideók gyártásában, vagy a zenélésben jobbak-e a fiúk.
A HOPE RED zenekarral beszélgettünk.
Mikor alakult a zenekar?
Kristóf: Az én fejemben 2013 tavaszán alakult egy éjszakai műszak közben, ahol azon gondolkodtam, milyen finom lehet egy ebéd, ha az jó is.
Sanya: Vicces, hogy ezt kérded! Mi is sokat gondolkodtunk azon, hogy hogyan alakultunk. Egyébként 2013 nyarán, egy januári borozás végeredményeképpen. Gila egy évvel később csatlakozott, azóta szószok is vannak a közös ebédeken. 2015 óta énekes nélkül, instrumentálisan játszik a zenekar. Ez alatt a pár év alatt sikerült egy egyedi hangzást kiépítenünk, amely csak a Hope Redre jellemző.
Ki írja a dalokat?
Szaki: Mindenki. Valaki hoz egy ötletet, gyakran csak a saját hangszerén, bedobja a közösbe, és ha tetszik, nekifogunk csiszolgatni.
Sanya: Ha sztereotipizálni szeretnénk, akkor Bandi és Kristóf hozza a groove-okat, Gila a dallamokat, én pedig a clean és a chill részeket. Minden dal négy ember munkája.
Gila: De ez csak a mi zenekarunkban van így. Sok más ember ír még dalokat rajtunk kívül is, csak azok nem kerülnek be a repertoárunkba.
Kristóf: Ki? Hát azt sajnos nem tudom, de ha írja is, nem a miénket.
Ki a zenekar vezetője?
Szaki: Mostanában én vezetek a legtöbbet, Gilát Galántáról, Kristófot pedig a peredi buszmegállóból fuvarozom a próbateremig. Demokratikus, főagy nélküli zenekar vagyunk. Legalábbis nekem eddig úgy tűnt.
Sanya: A koncertekre főleg én vezetek, de van, hogy két autóval megyünk.
Kristóf: Például valamelyikünk a zenekarban, leginkább én nem.
Kik a zenekar tagjai és milyen hangszeren játszanak?
ABC, nem pedig fontossági sorrenben: Domján “Bob” Kristóf - ütős hangszerek/dobgép, Laczkó “Sanya” Sándor - gitár/séf, Szabó “Gila” Ádám - gitár/stúdió, Szakál “Szaki” András - basszusgitár/moralizátor.
Hol szoktatok próbálni?
Szaki: Pereden, Sanya apukája műhelyében. Nagyon jó hely. Az egerek is szeretik.
Sanya: Ez így igaz. De fontos hozzátenni, hogy az utóbbi időben több időt töltünk a konyhánkban, az evéssel.
Kristóf: Hol szoktunk, hol nem, de mostanában nem jutott rá idő...
Milyen stílusú zenét játszotok?
Sanya: Gyakori kérdés! Nem az a fontos, hogy milyen stílust játszunk, hanem, hogy talál-e benne a hallgatóság valami újat, érdekeset, ill. egyedit. Egyébként gasztrometál, azon belül Rage Against the Meshuggah és Lakodalmas szpace mulatós ambidjent, de nagy hatással voltak ránk a példaképeink is: Gordon Ramsay, Heston Blumenthal vagy Jamie Oliver.
Szaki: Igen, így van. Jamie-ről például már én is hallottam.
Gila: Szeretjük a füstös ízeket a gasztronómiában és a zenében is. Akkor jó, ha vastag és súlyos, mindemellett azért csak érződik a kardamom és a gyömbér íze is. A dallamokban legalábbis.
Kristóf: “Kömény” rockot, avagy mondhatnám “atmoszferikus kapeli-kapela” metált.
Sanya: Pontosítok, olyan rockosat!
Mi a repertoár?
Sanya: Track#4, Track#1, Track#3, Track#2, Track#6, Track#7, hamarosan jön a Track#8, intró, autró, néhány rossz szóvicc, de tartottunk már kóstolót is koncert közben! Szeretjük tracktálni a közönséget.
Gila: A pozsonyi koncertünkön például Zsuzsimama-féle fokhagymás pogácsát osztogattunk (és fogyasztottunk mi is). Különleges élmény volt az is, hogy a fokhagyma illatot lehelő tömeg felénk volt fordulva… :D Pozsonyban pedig szalonnál-chillis-diós csoki, illetve limonádés zselékocka volt a menü Sanya jóvoltából. Apropó zene! Igen, úgy van, ahogy azt a Sanya mondja.
Sanya: Ha a Nótatévés koncerteken lehet pogácsát osztogatni, akkor a Hope Reden is!
Gila: Nóté … hoppá, ez egy tév é….
Kristóf: Műsor; egy előadó műveinek felsorolása.
Mi volt a legemlékezetesebb esemény a zenekar életében?
Szaki: Egy próba utáni hamburger party Sanyáéknál.
Sanya: A hagyományos éves előkarácsonyi borozás és zenehallgatás Szakinál.
Kristóf: Én arra már nem is emlékszem.
Kaptatok már díjat vagy szakmai elismerést?
Szaki: Ha kaptunk is, még úton van hozzánk.
Sanya: Nem akarjuk járni a tehetségkutatókat, felfedező-esteket, ezért díjakat nem, elismerést pedig legfeljebb csak a koncert után kapunk. Ez adja a legnagyobb motivációt.
Gila: Direkt olyan zenét játszunk, hogy mindenki sokat bólogasson a koncertjeinken a ritmusok hatására. Eközben pedig folyamatosan felteszem nekik a kérdést, hogy: Akkor ugye ma is mi vagyunk a legjobbak? - nem hallják, csak bólogatnak tovább. Ez adja a legtöbb erőt.
Kristóf: Egyszer kaptam egy DIPLOM-ot egy rajzversenyen, de az nagyon rég volt.
Találtatok már énekest vagy még keresitek?
Szaki: Sajnos nem, még mindig keressük. Sőt, egyre passzívabban.
Gila: Énekesek vannak ugyan, de mi egy eléggé érdekes társaság vagyunk. Olyan elvárásaink vannak az énekessel kapcsolatban, mint például: több évnyi aktív zenekaros tapasztalat, ne csak rikácsoljon a levegőbe, amikor az neki jólesik, hanem legyen zenész is, aki megérti, hogy mit játszik a zenekar, legyen mániákus - akárcsak mi, szeressen enni és tudjon is főzni és persze soha ne gondoljon a menyasszonyomra! :D
Kristóf: Már találtunk, többet is, de még mindig keressük.
Nyáron jelent meg a Track#6 című dalotok, mit kell róla tudni?
Szaki: Négy perc harminchét másodperc hosszú.
Gila: Ötven sávban rögzítettük.
Sanya: Én forgattam a videóklippet.
Kristóf: Előfordul, hogy nem tudom eljátszani.
Mik a jövőbeli tervek?
Szaki: Szeretnék leérettségizni és kicserélni az elektronikát a hangszeremben. A világsiker is természetesen tervben van.
Sanya: Szeretnénk kiadni egy szakácsfüzetet a zenekar receptjeivel és egy falinaptárt, amelyben a zenekar (póló nélkül) fog pózolni.
Kristóf: Néztem egész jó matracokat a JYSK-ben. Nagyon gondolkodom rajta, hogy veszek egyet.
Mikorra várható az új dal?
Sanya: 80%-ban már rögzítettük a Track#7-et Gila mester stúdiójában, tavaszra talán sikerül videóklippestül megjelentetni.
Kristóf: Remélhetőleg és előreláthatólag jövőre megjelenik, ha csak nem megyünk inkább ebédelni valahova klippforgatás helyett.
Aki lejegyezte : JUDr. Szabó Ádám