Ha hiperaktív a gyerek...

   „Nem akart ő rosszat, csak kicsit hiperaktív“, halljuk sok szülő szájából, amikor gyermeke épp kiművelt valamit. Bizony gyakran előfordul, hogy a szülők meggondolatlanul használják ezt a kifejezést nagyobb mozgásigényű gyermekeikre, vagy Így magyarázzák a nevelésbeli hiányosságokat.

De mi is az a hiperaktivitás?

   Hivatalos nevén ADHD/ADD szindróma (Attention Deficit Disorder), ezt szokás a klasszikus hiperaktivitás jelzővel illetni, viszont fontosnak tartom megemlíteni, hogy nem minden hiperaktív gyermek hiperaktív. Nehezen, de megállapítható a nevelési hiányosságok és az ADHD/ADD szindróma közötti határ.

   Az ADHD/ADD szindróma klasszikus tünetegyüttese három területen is jelentkezik, impulzivitással, hiperaktivitással és figyelemzavarokkal jár. Természetes, hogy körülbelül három éves korig, minden egyes gyermek egy kicsit hiperaktív (természetes mozgásigényéből eredően). Az ADHD-ban szenvedő gyermekeknél megfigyelhető, hogy már magzati korban az édesanya hasában is túlmozgásosak voltak. Születésük után pedig kevesebbet és rosszabbul aludtak, sírósak voltak, és nem igényelték a fizikai kontaktust. A hiperaktivitás  leggyakrabban az iskolakezdés után válik kézzelfoghatóvá, hiszen először ott kérik tőle azt, hogy fejezze be amit elkezdett, üljön végig egy tanítási órát és alkalmazkodjon a többiekhez. Ezek a gyerekek gyakran zavarják a tanítás menetét, mert impulzívak, nem gondolkodnak, mit és mikor illik mondani, nem várják meg míg a tanár kihívja őket, gyakran bekiabálják a választ, nem olvassák végig a feladatokat, meggondolatlanul cselekszenek, verekszenek.  Szinte mindig rendetlenség van az iskolapad körül és a szobájukban, iskolai segédeszközeiket elvesztik. Klinikailag bizonyított, hogy általában a fiúkat érinti ez a probléma, de praxisunkban egyre több lánnyal is találkozunk, akik hasonló tünetekkel rendelkeznek.

Mikor forduljunk szakemberhez?

   Ha az ellenőrzőben egyre több a beírás. A tanárok jelzik, hogy valami nincs rendben, gyermekünk feledékeny, az átlaga is emiatt romlik.

A hiperaktivitás tünetei:

• Túlmozgásos, nem képes nyugodtan ülni, vagy hangoskodás nélkül játszani, akkor sem, ha erre külön megkérjük,
• Túlságosan kommunikatív, túl sokat beszél, nem megfelelő időben és helyen, esetleg csúnya szavakat, helytelen kifejezéseket használ.

 Impulzivitás:

• Nem fejez be semmilyen tevékenységet,
• Nem gondolkodik cselekményei következményeiről,
• Minden környezetéből jövő ingerre azonnal reagál (szóban, vagy tettel),
• Nem tud alkalmazkodni.

Figyelemzavar:

• A feladatokban sok hibát ejt, nem fejezi be azokat,
• Komplexebb feladatot nem tud egészében megjegyezni,
• Csak rövid ideig képes koncentrálni.

Mi tegyünk, ha gyermekünk ADHD szindrómás?

   Semmiképpen se hibáztassuk magunkat a problémákért. Ha valamit kérünk a gyerektől, azt egyszerű, egyszavas feladatokkal tegyük. Fontos, hogy úgy érezze, támogatjuk őt. Ezzel is erősítjük önbizalmát. Ne szorítsuk bele a „rossz gyerek“ státuszba. Ha leckét ír, váltogassuk gyakran a feladatokat, próbáljuk meg színesebbé tenni azokat, és tartsunk gyakrabban szünetet.

   Az étkezéssel is sokat tehetünk a tünetek enyhítéséért. Az étrendből hagyjuk ki a magas cukortartalmú és mesterséges színezékeket tartalmazó élelmiszereket (gumicukrok, nyalókák, színes cukrok). A gyerek egyen sok Omega 3 zsírsavat tartalmazó élelmiszert (lazac, lenmag stb.), esetlegesen próbálják meg a citromfű, vagy csalánteát, amiknek szintén nyugtató hatásuk van.
A legeredményesebb gyógyerő a szülők türelme, kitartása.