A gazdasági válságnak köszönhetően az utóbbi két évben ismét megnőtt a fizetésképtelen cégek száma, így sajnos egyre gyakrabban előfordul, hogy az alkalmazottak nem kapják meg munkabérüket. Mi a teendő ilyenkor?
Első lépésben mindenképpen ajánlatos a munkáltatót írásban felszólítani a munkabér kifizetésére, és figyelmeztetni az esetleges további jogi lépésekre. Amennyiben a felszólítás sikertelen, de a munkáltatónak nagy valószínűséggel rendelkezésére áll a tartozás kiegyenlítéséhez szükséges összeg, a bér kifizetése tárgyában tanácsos bírósági pert indítani. Az ügy letárgyalására az a járásbíróság illetékes, melynek területén az alperes, tehát a munkáltató székhelye van. További lehetőség a munkaviszony azonnali megszüntetése a Munka Törvénykönyv 69/1b §-a értelmében, mely szerint ha a munkáltató a bérfizetési naptól számított 15 napon belül nem fizeti ki a munkabért, a munkavállaló élhet a rendkívüli felmondás jogával. Ebben az esetben a munkaviszony a kézbesítés napjával azonnali hatállyal megszűnik, és a munkavállaló jogosult két havi átlag munkabérének kifizetésére. A rendkívüli felmondást annak okáról való tudomásszerzéstől számított 15 napon belül kell megtenni, mégpedig írásban, pontos indoklással ellátva. Ezenkívül a munkavállaló panaszt tehet a munkaügyi felügyelőségnél is, amely a munkáltatónál a bejelentést követő 30-60 napon belül ellenőrzést végez, és a munkajogi szabályok megsértéséért bírságot szabhat ki.
Ha a munkáltató fizetésképtelenné válik, és ennek következtében nem képes kifizetni alkalmazottai munkabérét, azok jogosultak a Szociális Biztosítótól támogatást kérni, melyet a biztosító a munkáltató által fizetett bérgarancia biztosításból fizet ki. A munkáltató akkor számít fizetésképtelennek, ha csődeljárás indul ellene. A támogatást írásban kell igényelni az erre szolgáló nyomtatványon, amely a Szociális Biztosító kirendeltségein, ill. internetes honlapján is megtalálható (www.socpoist.sk). A támogatás maximális összege törvény által korlátozott: a fizetésképtelenséget vagy a munkaviszony ezen okból történő megszűnését megelőző 18 hónapból legfeljebb 3 havi munkabért fizetnek ki, és a támogatás összesen véve nem lehet több, mint az általános jövedelemalap 1/12-ének háromszorosa (ez jelenleg 2.307,- €). Amennyiben az elmaradt munkabér vagy végkielégítés összege magasab, a csődeljárásban még van esély a maradék teljes vagy részleges kielégítésére. A munkajogi követelések a csődeljárásban specifikus státusszal rendelkeznek, ami egyrészt abban nyilvánul meg, hogy ezt a követelést nem kell bejelenteni a csődeljárást lefolytató bíróságon, másrészt abban, hogy a követelések kielégítésének sorrendjében viszonylag kedvező helyen állnak. Fontos azonban tudatosítani, hogy a csődeljárás célja az összes követelés arányos kielégítése, ezért ha nagymértékben eladósodott cégről van szó, nem várható a munkabérek teljes mértékű kifizetése sem.
A munkabér kifizetése elmulasztásának büntetőjogi vonatkozása is van, mégpedig akkor, ha a munkáltató a munkabér kifizetésére meghatározott napon a bért nem fizette ki, annak ellenére, hogy ezen a napon elegendő pénzösszeggel rendelkezett, melyre nem volt feltétlenül szüksége vállalkozása fenntartásához. A munkáltató továbbá akkor is bűntényt követ el, ha a munkabér kifizetésének meghiúsítására irányuló tevékenységet folytat. Ilyen esetekben a munkáltató székhelyéhez legközelebb eső rendőrőrsön lehet feljelentést tenni.
Mgr. Szekeres Klaudia – ügyvéd
Tel.: 031-7796006, 0914-240723