"Gerencséri ucca, végig piros rózsa ..."

   Hagyományainkat, népi szokásainkat őrizve minden alkalommal felcsendül a gyönyörű dal, amit elődeink adtak át örökségül és amelyet Kodály Zoltán 1906-ban bejegyzett gyűjteményébe.
   A nagyváros - Nyitra tőszomszédságában a társadalmi és szociális változások mellett igyekszünk megőrizni és megbecsülni kulturális örökségünket. Az említett népdal mellett még számtalan zoboralji népdalt kötöttünk csokorba és az alkalomhoz, szokásainkhoz illően nagy-nagy szeretettel dalolunk az érdeklődő közönség és saját örömünkre.

   35 évesek lettünk. Nem mondanám, hogy nehéz volt a kezdet, hiszen túlnyomórészt fiatalokból álló éneklőcsoportként indultunk. Az éneklő csoportot - énekkart Szőke Józsi bácsi vezette, aki idős kora ellenére minden fellépésre felelőségteljesen felkészített bennünket. A kórusművek és egyéb zenei feldolgozások mellet egyre inkább éreztük, hogy saját résünkről és a hazai közönség részéről is egyre nagyobb az igény az elődeinktől örökölt s a lassan feledésbe menő hagyomány iránt. Az énekkarunk lassan, de már biztos alapokra épülve hagyományőrző csoporttá formálódott. Mivel a csoportnak voltak idősebb "nótáskedvű" tagjai is, így nem volt nehéz feleleveníteni egy-egy helyi szokást, hagyományt. Számunkra a mai napig a legértékesebb szokással - "A Lakodalmassal" kezdtük fellépéseinket.

   A 35 év szereplésekben, élményekben, sikerekben és örömökben gazdag időszak a csoport életében. Az évek folyamán számtalan hazai és külföldi rendezvényen szerepeltünk. Testvérvárosaink rendezvényein rendszeres fellépők vagyunk. Említeném a Balatonalmádi Borfesztivált és a Kőszegi Szüret - ünnepsorozatot. A múltba visszatekintve sok-sok fellépést tudunk magunk mögött (Budapest, Debrecen, Eger, Zalaszentgrót, Bécs), de számunkra ugyanolyan fontosak a hazai a zoboralji községekben való fellépések is hiszen itt úgy érezzük, hogy a teljesítményünk színvonala még fontosabb, mivel "hozzáértő" közönség előtt szerepelünk. Fellépéseinkhez a már egyre kevésbé élő hagyományból merítjük a forrásanyagot, de olyan szokásokat is sikerült felelevenítenünk, amelyek szinte feledésbe kerültek.

Műsorkínálatunk:

A gerencséri lakodalmas
Lucázás - tollfosztás
Aratás
Legínycíhölís
Villőzís - locsolás
Szüret

Miért Rozmaring?

Mivel a lakodalom és a menyasszony fontos kelléke a rozmaring, amit szépen felékesítve mindig nagy gonddal elkészítünk - így lett a csoport megnevezése.

Hagyományaink fennmaradásának szerves hozzátartozója a népviseletünk. Kincset érő, egyedi darabok, amelyeket féltve őrzünk:

Gyermeköltözet: kaca, süsü

Női öltözet: fejkötő - süsü, konty, kendők, ing - tóting, fodrosing, vászonying, pruszlik - fülespruszlik, tótpruszlik, kötény - ráncos alsó, felső, szalagos, kiegészítők - láncoskendő, szőrkendő, melegkendő, selyemkendő, kabát - posztó, bársony, lábbeli - csizma - kivarott sarkú, lapos

Férfi öltözet: varrotting, vászonying, vászonynadrág, priccsesnadrág, mellény, posztókabát, kalap, csizma

Menyasszony kellékei: párta gyönggyel és virággal díszítve, láncos kendő, fehér szoknya és kötény, rozmaring

   Bízunk benne, hogy a közös dalolás öröme legalább alkalomszerűen megihleti az ifjabb generációt is, s a számunkra oly kedves dalt még az utódaink is dalolni fogják.
   A folklórcsoportnak szeretném megköszönni az eddigi fellépéseiket, kitartásukat, a község hírnevének megőrzését.

                                                                                                          Vrábel Anna, polgármester