A felsőszemerédi templom rovásfeliratai, I. rész
Dr. Csáky Károly Felsőszemeréd - A rovásírásos emlékhely című ismertető füzetéből megtudjuk, hogy már a 13. sz.-ban állt itt egy régebbi templom, mely a 15. századi átalakítások következtében „csaknem teljesen elvesztette eredeti alakját.” Helyén maradt viszont a régi templom déli kapuzata a rovásírásos kőgerendával.
Katona István, a főként Felvidéken működő történetíró és kanonok 1802-ben megtekintette a feliratot és cirill írásnak minősítette. Rómer Flóris, a magyar régészet atyja, ezt cáfolandó, még a híres szlavista Miklosich-t is megkérdezte, aki határozottan elvetette a cirill írás lehetőségét, továbbá egy prágai és egy olmützi íráskutató is erre az álláspontra helyezkedett.
1. ÁBRA Fábián Jánosnak, a templom plébánosának rajza 1864-ből
2. ÁBRA Püspöki Nagy Péter rajza és megfejtése
Megfejtések:
Rómer Flóris régész (1865-ben): 1485 JACOBO/BP/LEBANUS
Püspöki Nagy Péter történész (1968-ban): 1482 KŰRAKÓ JÁNOS MESTER
Csallány Dezső régész (1968-ban): 1482 K.I.K. JOANI MESTER
Pataky László mérnök (1969-ben):1482 KURIL LYÁNOS M(ester) K(észíté)
Mivel az eddigi ábrákon kisebb pontatlanságok vannak és a helyszínen sem sikerült megfelelő hűséggel lerajzolnom, Barta József grafikust kértem meg, hogy fényképek segítségével készítse el a rajzot.
3. ÁBRA Barta József rajza Csáky Károly fényképe alapján
Egy másik emlék is előkerült 1987-ben ugyanitt a templomon. A szentély tetőszerkezetének javításában önkéntes segítőként vett részt Snírer János agronómus, felsőszemerédi lakos. Ekkor vette észre, hogy a szentély tetején lévő fémkereszten 7 rovásjel és pontok vannak.
4. ÁBRA A szentély tetején lévő kereszt rajza Csáky Károly könyvéből
5. ÁBRA Tipary László rajza a kereszt jeleiről
Tipary László (költő, író, helytörténész) megfejtése a kereszt feliratáról:
SZENTSÉGES HELY, SZERÉNY, DICSÉR E FELÍRÁS (jobbról balra olvasva).
Püspöki Nagy Péter megfejtése a kereszt feliratáról: ANNO 1760
Részletes szakirodalom a következő rész végén.
Friedrich Klára
Fénykép: Friedrich Klára