Az okiratok szerint Nagycsalomja régi temploma már állt a XI. században. Nagy Mihály polgármester 2009-ben hagyományőrző rovásírásos helységnévtáblát avatott Szakács Gáborral, aki ekkor a templom romjait megtekintve, régi bevéséseket vett észre a köveken. Ezek lehetnek az akkori építők elhelyezési jegyei vagy névjelei is. Érdemes régi romok területén, régi temetőkben, múzeumokban rovásjeleket keresni, lerajzolni, lefényképezni, mert múltunk értékes darabkái ezek a betűk.
A besztercebányai, XII-XIII. századi rovásírásos kódexet Banner János neves ősrégész, egyetemi tanár említette Szepessy Gézának, a Dorogi Szénmedence Tájmúzeuma akkori igazgatójának. Ebben a magyar nemzet történetét foglalták össze, azonban 1848-ban láttak utoljára a művet. Szepessy Géza írásai többek között az Archaeologiai Értesítőben és a Műemlékvédelemben jelentek meg. Tehát két komoly tudósról van szó, így joggal feltételezhető, hogy a kódex létezett.
Friedrich Klára