Felvidéki rovásírásos emlékek 22. rész

Karácsonytól Szilveszterig egy Árpád-kori botnaptár segítségével

   Tavaly decemberben a Kassai Kódex által említett karácsonyi kerecsensólyom röptetésről írtam. Idén az ünnep alkalmából tekintsünk ki a Kárpát-medence másik tájára, Székelyföldre.

   Luigi Ferdinando Marsigli (1658-1730) olasz gróf, térképész, hadmérnök, akinek köszönhető Magyarország első, felmérés alapján készült pontos térképe. Főműve, a Dunáról írott hat kötet 1726-ban jelent meg. Bár császári zsoldban állt, inkább humanista tudós volt, mint katona. Buda visszafoglalásakor a zsákmányoló nyugat-európai zsoldosoktól megmentette a Corvinákat.

   Marsigli 1690-ben Gyergyószárhegyen egy olyan rovás botnaptárt másolt le, amely „Székelyföld régi szkytha eredetű lakóinak” keresztény ünnepeit tartalmazta. Ez a másolat fennmaradt szülővárosában, Bolognában lévő kéziratos hagyatékában. Ez egy közel 200 szavas, keresztény ünnepeket, valamint szentek névünnepeit tartalmazó 12-13. századi rovásírásos művelődéstörténeti kincs. A naptár készítője pap lehetett, akinek még könnyebb volt őseink betűit használni, ezt támasztják alá az ötletes összerovások és néhol erős rövidítések.  Néhány szót másoltam a botnaptárról a Karácsony és Újév közötti időszakból:

December 25. 1. ábra, 1. szó: KaRÁCSoN  

   A rovó rövidítés céljából két magánhangzót kihagyott (ezeket kisbetűvel jelölöm), az R hang pedig csupán egy ferde vonal, ez a botra rovásra jellemző alkalmazás.

December 28. 1. ábra, 2. szó: APRÓSZeNTeK  

   A rovó az ENT betűcsoport jelét alkalmazza szóban és kihagyja a K előtti E magánhangzót.

December 31.
1. ábra, 3. szó: SÜLvester-eST 

   I. Szilveszter pápa emléknapja, aki 335-ben halt meg. Az Ü-t a régiségben gyakran használták I magánhangzó helyett, például küsded, küsasszony, ennek a naptárnak az első szava pedig Küskarácson, azaz január 1.

2. ábra: A  KaRÁCSoN  szó Marsigli másolatában a botnaptárról.

Áldott Ünnepeket és boldog Új Évet kívánok szeretettel:
Friedrich Klára