Felvidéki rovásírásos emlékek - 19. rész

Maradjunk még a lévai várnál 

   A lévai Reviczky Társulás meghívására 2014-ben Szakács Gáborral előadást tartottunk  ebben a szép felvidéki városban. Természetesen a lévai vár rovásírásos alaprajza volt a fő téma. Az előadás után Geönczeöl  Zsuzsa,  tősgyökeres lévai lakos elmondta, hogy gyermekkorában még 3 rovásírásos kőtömb volt a vár egy azóta elbontott falában. 

   2014 júliusában elment a várba, ahol megtalálta a lebontott falvonulat talapzatát. Kövek és karók elhelyezésével érzékeltette számomra küldött fényképein, hogy hol húzódott az elbontott, kb. 1 méter magas falszakasz, a vérkút felőli oldalon. Ebben a falban voltak a rovásírásos kövek, nagyjából 1 méter magasak és 50 centiméter szélesek. Jól emlékszik arra, amikor kb. 10 éves korában a rovásírásos köveken keresztül ugrált a falról le-fel. Édesapja is megerősítette akkoriban, hogy a köveken rovásírás van.  Geönczeöl Zsuzsa rajzai és fényképe alapján készült el a képzeletbeli ábra, hogyan helyezkedtek el a rovásírásos kövek.

   1976-ban, Prágából hazatérve látta, hogy a vérkút udvarán munkások dolgoztak, a fal pedig nem volt sehol. „Az egyik munkással szóba elegyedtem, aki elmondta, hogy teherautókkal hordták el a falat az előtte való két héten, s a mai Tesco irányába mutatott. Ott töltötték föl a talajt a többszáz éves várfal köveivel, köztük a rovásírásos kövekkel”- írta Zzuzsa.

   Úgy emlékszik, hogy az első két kő „tele volt sűrűn írva, szálkás jellegű rovással. A harmadikon csak három sor volt, kerekített betűkkel, a harmadik sor vége lefelé konyult.” Ennek a három sornak betűi  az előadáson kiosztott Lévai vár rovásírásos alaprajza-ként ismert rovásemlék betűire hasonlítottak.

   A Barsi Múzeumnak köszönhetően áttekinthette a rendelkezésére bocsátott régi fényképeket, de sajnos a rovásos kőtömbökről nem talált felvételt.

   Nagyon fontos, amit Geönczeöl Zsuzsa felidézett. Remélhetőleg előkerül legalább egy fénykép a kövekről, mert folytatja a kutatást.

Friedrich  Klára