A Lőcsei Felirat 1619-ből
1. ábra
A rovásemlék Szepessy Gézának, a Dorogi Szénmedence Tájmúzeum egykori igazgatójának gyűjteményéből származik. Kézirata eljutott Csallány Dezső régészhez (1903-1977), aki több részletet közzétett belőle.
Ebben szerepel az „Érdekes adat a magyar rovás-írás történetéhez" című fejezet, mely a Lőcsei Feliratról szól. Ez egy 18,1x11,1 cm-es megsárgult papírlap, melyen ez áll: „1619 Lőtse” latin betűvel, továbbá a jobbról balra haladó rovásszöveg, ez Csallány Dezső olvasata szerint BANA ESTI. A Bana vezetéknév, az Esti pedig az Eszti keresztnév. Megállapítja, hogy a felirat megfelel a XVII. századi jelformáknak.
Szepessy Géza szerint BARA ESTI áll a papíron.
Számomra kétséges, hogy az „esti” szó Eszti-t jelentene, rovásnál inkább az S-G-L tévesztés szokott előfordulni, S-SZ nem. Töredék szövegnek tartom, melynek eleje vagy vége hiányzik, attól függően, melyik oldalon van az „1619 Lőtse”, melyről nem kapunk felvilágosítást, ahogyan arról sem, jelenleg hol található a rovásemlék. Saját olvasatom: DANA ESTI (töredék szöveg). A harmadik betű, az N megtöri a jobbról balra haladó rendet, balról jobbra áll.
Ferenczi Géza 2007-ben elhunyt székelyudvarhelyi múzeumigazgató a Lőcsei Feliratot is a „gyanús, hamis, tévesen székely rovásírásos emlékként számon tartott és nem létező rovásemlékek” közé sorolja. Jómagam tervezem, hogy utánajárok, él-e még az 1924-ben született Szepessy Géza és mi lett gyűjteményének sorsa
Lőcsei céh mesterjegy gyűjteménye, 1626-ból
2. ábra
A negyven mesterjegy Sebestyén Gyula Rovás és rovásírás c. könyvében szerepel. Sok köztük az összerovás és az alaki azonosság rovásírásunkkal. Több írásomban példákkal mutattam be a mesterjegyek és a rovásírás kapcsolatát. Sebestyén könyvének megjelenése idejében, 1909-ben, a Kassai Múzeumban volt látható a szárnyas oltár jellegű műremek, felvidéki kutatóknak érdemes lenne megnézni, megvan-e még. Itt 12 mesterjegyet emeltem ki, a rovásbetűk hangértékeit adva nekik.
Friedrich Klára