Az utóbbi hónapokban a szlovákiai magyar sajtó viszonylag sokat foglalkozott azon civil szervezetekkel, melyek regisztrációját akadályozta a belügyminisztérium magyar vagy kétnyelvű (magyar-szlovák) megnevezésük miatt. Mint utólag kiderült, alkalmanként régebben is előfordult, hogy a minisztérium akadékoskodott a magyar megnevezések miatt, de ha az érintett szervezet képviselői nem hagyták magukat meggyőzni, általában néhány levél vagy telefon után megtörtént a regisztráció. Tavaly szeptembertől azonban a kulturális minisztérium utasítására a belügyminisztérium illetékes osztálya minden nem szlovák elnevezésű szervezet bejegyzését következetesen elutasította. A Szlovákiai Magyarok Kerekasztala és a Fórum Kisebbségkutató Intézet mellett működő Jogsegélyszolgálat munkatársaként 2013 novemberétől dolgozom ezen a problémán, mostanra sikerült elérni, hogy 2014 februárjától a kétnyelvű megnevezéseket újra elkezdték bejegyezni, a magyar megnevezésekkel azonban egyelőre továbbra sincs előrelépés.
A minisztérium a civil szervezetek regisztrációját a szlovák törvénytár 83/1990 sz. többször módosított törvénye szerint végzi, melynek 6. § (2) bekezdése megszabja a szervezet alapszabályának kötelező kellékeit, köztük első helyen a szervezet megnevezését. Nyelvi vonatkozásokat ez a törvény nem tartalmaz, a Szlovák Köztársaság államnyelvéről szóló 270/1995 sz. többször módosított törvény (a továbbiakban „nyelvtörvény“) 8. § (3) bekezdése viszont kimondja, hogy regisztráció céljából az alapszabályt szlovák nyelven kell elkészíteni. Ebből a két szabályból született meg a minisztérium értelmezése, mely szerint a szervezet megnevezésének is szlovák nyelven kell lennie, mivel az is az alapszabály része. Ezt a diszkriminatív magyarázatot a kulturális minisztérium, mint a nyelvtörvény betartásáért felelős állami szerv még tovább tetézte, mivel szakmai állásfoglalásában ebből a szabályból is megenged bizonyos kivételeket: nem kell lefordítani ugyanis a tulajdonneveket, általánosan elterjedt idegen nyelvű kifejezéseket, kitalált (fantázia) neveket és más idegen nyelvű kifejezéseket, melyek lefordítása nem lehetséges és célszerű. Ezeket a megnevezéseket a minisztériumi állásfoglalás szerint individuálisan kell elbírálni.
A jogilag egyébként is kifogásolható minisztériumi jogalkalmazással kapcsolatban fontos megemlíteni, hogy a fennálló csaknem 20 éves változatlan jogi szabályozás szerint a civil szervezetek jegyzékében számos idegen nyelvű megnevezés szerepel (főként latin, angol, magyar, roma). A jogalkalmazás indokolatlan változtatása tehát elsősorban a jogbiztonság, s egyúttal a jogállamiság elvét sérti. A belügyminisztérium jogértelmezése indokolatlanul és megengedhetetlenül korlátozza az alkotmány és a nemzetközi egyezmények által egyaránt biztosított társulási szabadságot, miközben sérti a hátrányos megkülönböztetés tilalmát is, hiszen egyértelműen nyelvi alapú diszkriminációról van szó, emellett pedig a nemzetiségi szervezetek esetében a nemzetiségi alapon történő diszkrimináció is számításba jöhet. Mivel a törvény előtti egyenlőség minden jogállam alapköve, fontos, hogy az állami szervek ezzel ellentétes eljárása ne maradjon következmények nélkül. Ebből az okból kifolyólag döntöttünk amellett, hogy az ügyben pert indítunk az állam ellen, melyben az antidiszkriminációs törvény (365/2004 sz. többször módosított törvény) alapján követelni fogjuk a jogsértés abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől, valamint a megfelelő elégtételadás mellett a nem vagyoni kár megtérítését is. A felperesek köre egyelőre nem végleges, továbbra is várjuk azon szervezetek jelentkezését, melyek bejegyzését a fent említett okokból a minisztérium jelenleg vagy a múltban hátráltatta.
Mgr. Szekeres Klaudia - ügyvéd
Tel.: 031-7796006, 0914-240723