A Magyarország Felfedezői Szövetség országos hálózata a határon túl is gyökeret eresztett. Elsősorban Erdélyben, ahol Mátyus Ilona csapatvezető lelkes odaadásának köszönhetően a Nyikó menti települések tanulói alapozták meg az ifjúsági szervezet működését. Majd a 2000-es évektől kezdve a Kis-Küküllő környékén is sok új támogatója akadt a szervezetnek.
2004-ben a Felvidéken, a mátyusföldi Felsőszeliben alapította meg a csapatot Mészáros Magdolna. A Szövetség az ifivezetőket Sárospatakon képezi ki, hogy aztán otthon a csapatukban hasznosíthassák az új ismereteket.
Tehát az utóbbi 13 évben már jópár felvidéki és erdélyi gyermek megfordult a vezetőképző táborban, Sárospatakon. Az ottani kiváló csapatmunka és az új barátságok a kamaszokat minden évben visszahívja.
Erdélyben pedig megindult a terjeszkedés, már négy csapatot is jegyeznek: Kibéden, Hármasfaluban, Makfalván és Sóváradon. A vezetők kigondolták, hogy hazai tábort szerveznek a kis felfedezőknek, hogy nekik is lehessenek képzett őrsvezetőik, zászlóaljtisztjeik. Mivel a pataki tábor messze van, nem mindenki tud oda eljutni, addig töprengtek, míg megoldás nem született. Gegesben a helyi református egyház felajánlotta a támogatását, hogy szállást és ellátást biztosít a felfedezőknek. Az ötlet Tőkés Brigittáé volt, aki a makfalvai gyerekek vezetője. További segítői Bereczki Erzsébet, Nagy Anna, Mátyus Ilona és Tőkés Attila tiszteletes. Mivel az ötlet életképes volt, s már három éve folyik a munka a táborban, így az idén télen úgy gondolták, meghívják a felsőszelieket is, hogy lássák, hogyan dolgoznak.
A felsőszeli felfedezők közül öten vállalkoztak a nagy útra. Kísérőjük Mészáros Magdolna és Nagy Flórián voltak a Széchenyi István Alapiskola Bercsényi Miklós Hagyományőrző Csapatból.
A kalandos utazás egy napot vett igénybe, este fél tízre értek Gegesbe. A szívélyes fogadtatás után a szálláson pihentek, hogy másnap közelebbről is megismerkedhessenek e távoli vidék szépségeivel. A mikrobusszal reggeltől késő délutánig járták a környéket: Hármasfaluban Bereczki Erzsike mutatta be az iskolájukat, a templomot és Szent Imre szobrát, amelyről a csapat gondoskodik. Ezután Kibéden Mátyus Ilonka néni várt egy igazi meglepetéssel. Ugyanis a templom és a falu neves szülötteinek szobrait végigjárva egy igazi különlegességgel találkozhattunk, mégpedig a falu 80 éves helytörténészével, néprajz- és rováskutatóval, Ráduly Jánossal. Rövid előadásában vázolta munkásságát, mely 105 kötetet tartalmaz. A gazdag életútról szóló bemutatkozást rövid felolvasással fejezte be. Sóváradon is sok érdekességet mutatott az ottani csapatvezető, Nagy Anna. A templom mellett a kétszáz éves iskola ódon falai közé kíváncsian kukkantottak be a gyerekek is. A fatoronyban levő harang mindenkinek újdonság volt. A Kis-Küküllő menti útvonal következő állomása Szováta volt, a híres fürdőváros. Körbesétálták a Medve-tavat, gyönyörködtek a csodálatos panorámában és a villasorban, majd a piacon kis ajándéktárgyakat vásároltak.
Délután értek Makfalvára, ahol a Fülöp Dénes Múzeumban megtekintették a néprajzi kiállítást, melynek érdekessége, hogy a gyerekek segítettek összegyűjteni annakidején.
Ezenkívül a falu olyan hírességekkel büszkélkedhet, mint Dózsa György, Wesselényi Miklós, Kusztos Endre.
A tartalmas kirándulás után estére visszatértek a táborhelyre, Gegesbe, ahol már gyülekeztek az erdélyi felfedezők is. Az elosztás után finom vacsora várta őket, majd az esti tábortűznél ismerkedés. Ez annál is könnyebb volt, mivel néhányan már a sárospataki táborban találkoztak.
Csütörtökön faültetéssel nyitották meg a tábort, majd a csapatok megkezdték munkájukat. Az alappróbásokon kívül voltak olyan csapatok, ahol az igricek, várfelderítők, vándordiákok, veszélyelhárítók és zászlóaljtisztek próbáit készítették. A komoly munka mellett sok játék és kézműveskedés is szerepelt a programban.
A felsőszeliek este bemutatták a csapatukat, majd az Örökségdal eléneklésével arra bíztatták a többieket, hogy ők is tanulják meg e szép éneket.
Az egyik legszebb élmény a túrázás volt a Klastrom hegye és a Tavak völgye felé. Az úticél a tehenészet volt, ahol a hagyományos állatfajokon kívül bivalyokat is tenyésztenek. A gyönyörű legelők tele vadvirággal szinte kínálták, hogy szakítsanak belőlük. Tőkés Brigitta és Bereczki Erzsike szívesen mutatták a gyógynövényeket. Estére eljutottak a majorházhoz, ahol a majorné juhsajttal és ordával kínálta a vendégeket. A sok kapaszkodó után igazán jól esett a gyerekeknek a finom kenyérrel az erdélyi különlegesség. Mire elfogyasztották a vacsorát, megérkeztek a szekerek, melyekre felült a 45 táborozó, s hangos sikítozások közepette visszavitték őket a táborba. Ilyen élményben ritkán van része a síkságon élő fiatalnak.
Szombaton is gazdag program folyt, a legjobb a titokbot játék volt. A csapatok a falu utcáin játszottak, énekeltek. A vacsora után a tiszteletes a templomba hívta meg a tábort egy meglepetéskoncertre. Az Ajándék nevű helyi zenei együttes híres költők verseit adta elő megzenésítve, főleg saját szerzeményeket. Nagyon szép élményt nyújtott a koncert.
Vasárnap reggel a templomban zajlott az ünnepélyes avatás, mindenki elkészítette a próbáit, s a társai előtt megkapta az értékelést és a próbáért a jelvényt. Majd közös énekkel és fényképezkedéssel búcsúztak egymástól a régi és új barátok.
A felsőszeliek pedig megköszönték a szíves vendéglátást, majd tele csodás élményekkel elindultak hazafelé. Az út is egy nagyobb próbatétel volt, hiszen busszal, gyorsvonattal, személyvonattal, autóval végül éjfélre értek haza. Az úton még sokáig a fülükbe csengett az Ismerős Arcok kedvelt dalának sora: "mi egy vérből valók vagyunk".
Messze élnek az erdélyiek, de a fiatal szívek is megértették, ugyanolyan sorsuk van, mint a felvidékieknek. A kulcsszó a hagyományőrzés, a magyarságtudat, az összetartozás. Ezek megerősítése végett nagyon hasznos és fontos volt az erdélyi tábor.
Reméljük, folytatása következik a Felvidéken.
Mészáros Magdolna