Farkasd urbáriuma

   Farkasd első urbáriumát, vagyis jobbágyai kötelességeinek, valamint a földesúr jövedelmének pontos összeírását 1769-ből ismerjük, a december 4-én Galgócon tartott megyei közgyűlésen hirdették ki.  Ennek értelmében a jobbágyok  a jobbágytelkek nagysága szerint adóztak. Egy jobbágytelek belső telekből /házhely, udvar, szérű és veteményeskert/ állt, ennek nagysága két pozsonyi mérő volt. A falu határában egy egész jobbágytelekhez tartozott 18 hold szántóföld és 8 kaszáló rét. A jobbágyok Szent-Mihály naptól karácsonyig a régi törvényeknek megfelelően szabadon árulhatták borukat. Máskor a földesúr borát voltak kötelesek árulni. Az irtás-földeket szabadon adhatták-vehették, örökölhették, vagyis szabadon rendelkezhettek velük. Az erdőből szabadon csak kidőlt vagy száraz fát vihettek haza, és az építkezésekhez csak a földesúr által kijelölt fákat használhatták. Minden egész hellyel bíró jobbágynak  heti egy napot kellett két marhával és a maga szekerével, boronájával és ekéjével szántáskor dolgoznia. Ha nem volt marhája, akkor a másik jobbággyal közösen  kétnapi munkát kellett végeznie. Ezt a munkát azonban szántáskor csak egyszer tartozott megtenni. Az úrbér szerint, ha valamilyen munkát távol kellett végezni, a földesúr egybevonhatta az egyhónapi munkát négy egymást követő napra. Ebbe azonban be kellett számítani az oda-vissza utat is. A november-december havi munkákat úgy voltak kötelesek elvégezni, hogy napfelkeltekor már munkába kellett állniuk, más hónapokban napkeltekor indultak a munkába, és napnyugtára haza kellett érniük. A saját házzal rendelkező zsellérnek 18 napot, a ház nélkülieknek 12 napot kellett kézi erővel dolgozniuk a földesúrnak. Azok a zsellérek, akik telekkel ugyan bírtak, de az a  nyolcad házhely nagyságát  nem érte el, csak kilencedét végezték el a kiszabott munkának. Mivel a jobbágyok kilencedet eddig nem adtak, ezért minden egész hellyel bíró gazda kilenced helyett 4 forintot fizetett földesurának. Az összeg felét Szent-György napkor, másik felét Szent-Mihály napkor adta. Az urbáriumban lefektetett jobbágyi kötelességek  a farkasdi  lakosokra nézve súlyosabbak voltak, mint az azt megelőző szerződésekbe foglalt terhek.

Részlet Farkasd község monográfiájából

/szerkesztő: Restár János/