Értékeljük és védjük személyes adatainkat!

   Az adatvédelem magánéletünk és személyiségünk védelmének szerves részét képezi. Célja nem csak a velünk összeköthető adatok formális védelme, hanem elsősorban személyünk és személyi integritásunk megőrzése az illetéktelen behatások elől. Az összetett törvényes nyelvezetet leegyszerűsítve személyes adatnak minden olyan adatot vagy adatcsoportot nevezünk, amellyel beazonosítható a személyünk, jellemezze ez akár a fizikai, fiziológiai, pszichológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságunkat.

   Minden bizonnyal már él bennünk a tudat, hogy személyes adataink csak a mi hozzájárulásunkkal kezelhetőek. A közhiedelemmel ellentétben viszont ez nem minden esetben van így, illetve a hozzájárulásunk nem minden esetben elegendő az érvényes adatkezeléshez. A 122/2013 Z. z. számú személyes adatvédelemről szóló törvény értelmében az adatkezelő jogosult az érintett hozzájárulása nélkül is kezelni például azokat a személyes adatokat, melyek kezelése elengedhetetlen - a művészeti és irodalmi alkotások létrehozására, a nyilvánosság tömegkommunikációs eszközökkel való tájékoztatására, - az érintett életének, egészségének vagy vagyonának védelmére vagy - azon szerződés teljesítésére, melyben az érintett szerződő félként lép fel. Ebbe a kategóriába soroljuk azt is, ha személyes adataink az adatkezelő vagyonának védelmével vagy biztonságával kapcsolatban vannak kezelve, akár kamerák vagy egyéb berendezések segítségével.

   Ami a közterületeken elhelyezett kamerákat illeti az említett törvény kimondja, hogy a térfigyelést csak a közrend és a közbiztonság védelmére, a bűnözés megelőzésére, az állambiztonság megsértésének kivédésére, valamint vagyon- és egészségvédelemre lehet használni, mindezt a térfigyelésre való egyértelmű figyelmeztetés feltételével. Ezeket a felvételeket alapvetően 15 napon belül meg kell semmisíteni, amennyiben büntetőeljárás vagy szabálysértés esetén nincsenek felhasználva.

   Speciális típusú személyes adatnak nevezzük például azokat az adatokat, melyek a faji eredetre, az etnikai hovatartozásra, a politikai véleményre, a vallásos vagy más világnézeti meggyőződésre, politikai pártállásra, az érdek-képviseleti szervezeti tagságra, az egészségi állapotra vagy a szexuális életre vonatkoznak. Ezeket alapvetően az érintett írásos vagy más hitelesen ellenőrizhető hozzájárulásával lehet kezelni.

   Személyes adataink kezelése csak akkor érvényes, ha az a megfelelő tájékoztatáson alapul. Az érintettel az adat felvétele előtt közölni kell különösen a kezelő személyét, az adatkezelés célját, az adatok terjedelmét, az adatkezelés időtartamát, illetve azt, hogy kik ismerhetik meg az adatokat. A tájékoztatásnak ki kell terjednie az érintett adatkezeléssel kapcsolatos jogaira és jogorvoslati lehetőségeire is.

   A kommunikációs eszközökben egyre jobban bővülő mindennapjaink során érdemes figyelemmel kísérnünk, hogy a személyes adatainkat kivel, milyen oknál fogva és milyen módon osszuk meg. Természetes, hogy életünk számtalan területén olyan adatkezeléssel találkozunk, amely elengedhetetlen az alapvető polgári szerepeink betöltéséhez (oktatás, egészségügy, munkaügy, szociális biztosítás stb.). Ezen kívül viszont tudni kell, hogy manapság az adatgyűjtés a célirányú marketing és a személyre szabott hirdetések hasznos eszközévé is vált, ezért értékeljük adatainkat és minden esetben gondosan gazdálkodjunk velük. 

   Ez a jogi tanácsadás nem teljeskörű; a korlátozott kérdésfeltevés, valamint a szűkös terjedelmi korlátok folytán nem minden esetben alkalmas az adott probléma mindenre kiterjedő megválaszolására, valamint a teljes jogi vélemény kialakítására. Ennek következtében sem a szerkesztőség, sem pedig a választ adó ügyvéd nem vállal teljeskörű felelősséget az adott jogi tanács gyakorlatban való felhasználásáért. A felmerült jogi problémájával kapcsolatos végső döntése előtt mindenképpen konzultáljon jogi képviselőjével.

Mgr. Kőrösi Ildikó, ügyvéd
Tel. sz. 0908 468 260