Egészséges finomságok - nem csak karácsonyra - az orvos szem

   A karácsonyi étkezés az ünnep egyik fénypontja, annál örömtelibb, minél több családtag, rokon, barát ülheti körül az asztalt. 

  A szépen megterített asztallal, az ízletes finom ételekkel családunknak, barátainknak szerzünk örömet. 

Ünnepi fogások

   Sok helyen, a hagyományokhoz ragaszkodva, minden évben ugyanazokat az ételeket készítik, mások valami újjal, különlegessel szeretnék meglepni a családot. 

   A hagyományos karácsonyi ételek halból, pulykából, vadhúsból, dióból, mákból, almából stb. készülnek. A mák a bőséget, a dió és az alma az összetartozást jelképezi. Régen a családfő karácsonyeste annyi gerezdre szelt fel egy piros almát, hogy minden családtagnak jusson egy szelet: ez jelképezte az összetartozást.

   A legtöbb családban nem maradhat el az ünnepi fogások közül a borleves, a mákos guba, a töltött pulyka vagy a halászlé. Az ünnepi lakoma miatt azok se érezzenek bűntudatot, akik a rántott halhoz, vagy a töltött káposztához ragaszkodnak. Az élethez az is hozzátartozik, hogy tudjunk ünnepelni kedvünk szerint, ilyenkor olyanokat is ehetünk, amit egyébként csak ritkán fogyasztunk.

   A halak nem csak karácsonykor, hanem egész évben többször szerepelhetnének az étrendünkben, mert a halak, elsősorban a tengeri halak fogyasztásával értékes eszenciális (omega 3) zsírsavakat juttatunk be a szervezetünkbe. Az amerikai táplálkozási ajánlás - az egészségre kifejtett kedvező hatása miatt - hetente két alkalommal hal - elsősorban zsíros tengeri hal - fogyasztását javasolja.

   Az édesvízi halak közül a busa, a csuka, a harcsa, a süllő tartalmaz jelentősebb mennyiségben eszenciális zsírsavakat.

   Jó lenne, ha a dió - kitűnő zsírsavösszetételére való tekintettel - nem csak karácsonykor vagy alkalmanként, süteményekben kerülne elénk, hanem rendszeresen, naponta ennénk 1-2 szemmel. Sajtokkal együtt fogyasztva kitűnő záró fogás lehet.

   Figyelni kell azonban, hogy az ételkészítésnél ne használjunk túl sok zsiradékot, s csökkentsük a só és a cukor mennyiségét is. A vajkrémes torták helyett készítsünk gyümölcstortát, s a süteményeket ne szórjuk be vastagon porcukorral. Kínáljunk többféle nyers salátát, és sok gyümölcsöt. Étkezések között csak a gyümölcstál kínáltassa magát, mert ha hajlamosak vagyunk a nassolásra, biztosan elcsábulunk.

Miért a csokoládé?

   A karácsonyhoz a fenyő- és a csokoládéillat is hozzátartozik. Könnyebb szívvel élvezhetjük a finom csokoládét, ha arra gondolunk, hogy az utóbbi évek kutatásai bebizonyították, hogy a csokoládé és más, kakaóból készült termékek fogyasztásának kedvező táplálkozás-élettani hatása van. A csokoládé igen erős antioxidáns tulajdonságú polifenolokat tartalmaz, melyek javítják a koleszterin-anyagcserét, a tanulási képességet, valamint a rövid és a hosszú távú memóriát. (Az antioxidánsok közömbösítik a szervezetben fölös mennyisében keletkező, károsodást előidéző szabad gyököket.)

   A fekete csokoládé antioxidáns hatása kétszer akkora, mint a tejcsokoládéé, és jobb antioxidánsforrás, mint a szőlő, a szilva vagy a földieper. Néhány országban a táplálkozási ajánlások a feketecsokoládé rendszeres fogyasztását javasolják.

   Élvezzük gondtalanul, de ne mértéktelenül az ünnepi fogásokat!

   Az ünnep nem állhat egész napos evés-ivásból, mert a mértéktelenség következményeként könnyen felszedhetünk néhány kilót. Az étkezések karácsonykor ünnepélyesebbek, mint hétköznapokon; nemcsak az ételsor, hanem a szépen terített asztal is emeli a hangulatot. Régen hittek a karácsonyi ételek és a karácsonyi abrosz varázserejében, bőséget, egészséget hozott. Mindkettőre szükségünk lenne.

   Abban legtöbben egyetértenek, hogy a jó bor, esetenként a pezsgő, az ünnepi asztalra való, az ételek íze, zamata jobban érvényesül, ha a megfelelő ételhez a hozzá illő bort kínáljuk. Az előételekhez a száraz, világos borok illenek jobban, a vadhúsokhoz a vörösborok, a halételekhez a száraz fehérborok, de a halászléhez a vörösbor megy jobban. A bor - mértékkel fogyasztva - emeli az ünnep hangulatát, gyermekeknek azonban minden cseppje ártalmas. Az étkezésekhez kapcsolódó, mérsékelt, kulturált borfogyasztás növeli az étvágyat, oldja a feszültséget, csökkenti a fáradtságérzést. Ne vegye azonban a kezébe a poharat, akinek már adódott alkoholprobléma a családjában, vagy aki volán mögé ül. A kulturált borfogyasztást nem szabad összetéveszteni a mértéktelen alkoholizálással, ami károsítja a központi idegrendszert, a májat, a szívet, és megnöveli a daganatos megbetegedések előfordulását, testi és szellemi károsodáshoz vezet.

Miért a vörösbor?

   Jóllehet borkúrával régebben sokféle betegséget kezeltek, az utóbbi években - főleg francia adatok alapján - figyeltek fel arra, hogy a mérsékelt bor-, elsősorban vörösborfogyasztás csökkenti az érelmeszesedés kialakulásának a kockázatát. Franciaországban a szívbetegség okozta halálozás sokkal kisebb, mint a hasonló fejlettségű országokban, annak ellenére, hogy a kockázati tényezők gyakorisága ugyanolyan. A különbséget azzal magyarázták, hogy sokkal nagyobb az egy főre jutó borfogyasztás. A vörösbor összetevői közül a flavonoidokat tartják a jótékony hatás hordozóinak. Természetesen más forrásból is hozzájuthatunk flavonoid típusú antioxidánsokhoz, de úgy tartják, hogy a borral felvett flavonoidok emészthetősége és felszívódása nagyságrendekkel jobb. Ma a kakaó mellett a vörösbort tartják a legjobb flavonoidforrásnak.

   Ugyancsak francia kutatók számoltak be arról, hogy jobbak az olyan idős emberek szellemi képességei, akik mérsékelt mennyiségben fogyasztanak vörösbort, mint akik nem.

Milyen mennyiség tekinthető mérsékelt fogyasztásnak?

   Férfiak számára napi 2 ital, nők számára napi 1 ital a megengedhető mennyiség. 1 ital 10-14 g alkohol fogyasztását jelenti.

Tehát karácsonykor is ehetünk, ihatunk, de fogadjunk el bizonyos tanácsokat.
 

   Szeressék jobban egymást, vigyázzanak egymásra, és ne legyen szükségük orvosra. Legyen áldott, szép Karácsonyuk!

Tisztelettel, Dr. Czellárik Mária