Diszlexiás a családban

   PaedDr. Tóth Szilvia, a Szemerényi Zoltán Magyar Tannyelvű iskola igazgatója írásában tömören összegzi a diszlexia- az olvasási zavar konkrét tüneteit, ill. fejlesztő gyakorlatokat kínál.

   Diszlexiáról beszélünk, ha a tanuló normál szociokultúrális tényezők között nem képes megfelelő pedagógiai segítséggel elsajátítani az olvasás alapjait. A legtöbb tanulónál az intelligencia hányadosa csak átlagos szinten van. Ebben az esetben figyelembe kell venni az agyi hemiszféra működést. Ha az agy bal félteke sérült - akár a szülés következtében- az olvasás gyors lesz, de rengetek hibával. Míg a jobb féltek - biztosítja a betűk felismerését-, sérülésénél a koncentráció a betűre fókuszálódik, nem a szöveg megértésére.  Ilyen esetben az olvasás lassan történik.
   Konkrét tünetek: a sok olvasási hiba, a lassú olvasási tempó, egybeolvasási nehézségek, betűtévesztész, -kihagyás, -betoldás. Tipizált tünet a betűsorrend megváltoztatása, a toldalékok hozzágondolása. Az olvasás során sok esetben előfordul, mintha a tanuló énekelne, helytelenül észlelné a mondat végét – nem érzi azt. Hosszabb ideig tart a szótagolás a kelleténél. A beszéd terén is történhet elváltozás. Gyakori a dadogás, a hadarás, ahol a tanuló, kényszeresen meg akar felelni a szülőnek, pedagógusnak. Nem feledkezhetünk meg a szűk szókincsről sem.
   Sok esetben a tanulási probléma, viselkedési zavarral is jár. Így próbálja a tanuló valamilyen szinten kompenzálni a lemaradást, szükségét érzi, hogy a figyelem felé fókuszálódjon. Megjelenik az éretlenség, az infantilizmus, az extravagáns viselkedés. Szeretném megemlíteni, hogy a diszlexia legtöbb esetben a diszgráfiával és – ortográfiával is párosul. Tehát az olvasási problémákat a helyesírási gondok is tetőzhetik. Miután a gyógypedagógus diagnosztizálja a problémát, a korrekció következik. Elkezdődik a munka, mely csak akkor hatékony, ha a szülő-pedagógus - gyerek közösen szeretnék a problémát kiküszöbölni. Lássunk pár korrekciós gyakorlatot:
   Kisebb tanulók esetében próbáljunk ablakocska segítségével olvasni. Készítsünk 2x3 cm kockát, olyan nagyot, hogy csak 1 szótag férjen bele, később az alakzat nagyságát növelhetjük egy szótagra. A tanuló fixálni tudja a betűt, szótagot. A négyzetet fokozatosan toljuk, míg a tanuló nem olvasta el a szavat. Amíg a betűt nem ismeri fel a diák, használhatunk színes ceruzát pl. a tanult rövid magánhangzót zöld ceruzával, míg a hosszút pirossal írjuk körbe.   Legnagyobb problémát az alakilag, hangilag azonos betűk olvasása okozza pl. b-d, m-n. Ilyen esetben javaslott a színes kocka metódusa. A kocka piros oldalára a B betűt helyezzük, míg a kék oldalra a pl. D betűt. Forgatás után, mondjunk pl. B betűvel kezdő szavakat vagy szóban előforduló szavakat stb. Már olvasni tudó tanulóknál ismert a dupla olvasás is, mikor a felnőtt együtt olvas a tanulóval, így segíti őt.   A globális olvasás lényege, hogy a szülő kezdi meg az olvasást, a tanuló figyel. Az első mondatok után a diák is olvasni kezd, így hallja az intonációt, és könnyebben olvassa el az egyes betűket stb.

   A diszlexia nemcsak az olvasási órákat érinti, hanem valamennyi tantárgyat, ezért figyeljünk oda, amikor gond mutatkozik.